Sándor Pál (politikus)

Sándor Pál
Szenes Fülöpː Sándor Pál arcképe 1915-ből
Szenes Fülöpː Sándor Pál arcképe 1915-ből
SzületettSchlesinger Pál
1860. április 17.
Hódmezővásárhely
Elhunyt1936. február 6. (75 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBánó Irén (1923. március 8. – 1936. február 6.)
GyermekeiSándor János
SzüleiSchlesinger Móric
Deutsch Katalin
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1901. október 26. – 1906. február 19.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1906. május 21. – 1910. március 21.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1918. november 16.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1920–1922)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1922–1926)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1926–1931)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1931–1935)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1935 – 1936. február 6.)
Halál okacarcinoma
SírhelyeSalgótarjáni utcai zsidó temető
Politikai pályafutása
PártSzabadelvű Párt
Nemzeti Munkapárt
Nemzeti Szabadelvű Párt
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor Pál témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Sándor Pál síremléke a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben

Sándor Lipót Pál (1898-ig Schlesinger Pál) (Hódmezővásárhely, 1860. április 17.Budapest, 1936. február 6.) politikus, gazdasági szakember, a Nemzeti Tanács tagja, 1901-től a nép- majd tanácsköztársaság idejét kivéve 35 éven át folyamatosan ország- illetve nemzetgyűlési képviselő. Bánó Irén opera-énekesnő férje, Kodály Zoltánné Sándor Emma testvére.

Életrajza

Izraelita családba született. Apja Schlesinger Mór, édesanyja Deutsch Katalin voltak. Tanulmányait Budapesten és Drezdában a helyi szabadkőműves intézetben végezte, érettségit a budapesti kereskedelmi akadémián tett, majd a családi vállalkozásban, a Schlesinger és Polákovics gabonakereskedő vállalatnál helyezkedett el. Miután a kötelező katonai szolgálatot teljesítette, a cég 21 éves korában Antwerpenbe küldte tanulmányozni a modern üzletvitelt, ahonnét apja betegségének a hírére hazatért és átvette a vállalkozás vezetését. 1904-ben alapító elnöke volt az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülésnek, aminek haláláig vezére maradt. 1912-ben a családi cégben betöltött pozíciójáról lemondott, mert kinevezték a Budapesti Közúti Villamosvasút Rt. vezérigazgatójává. Mikor a céget 1920-ban közüzembe vették, állásáról lemondott. 1927-ben világkörüli utazást tett, aminek élményeit a Pester Lloydban tette közzé. Haláláig jelentős szerepet töltött be a magyar kereskedelmi életben, aminek az egyik legfőbb ösztönzői, fejlődésének előmozdítói közé tartozott.

Először az 1896-os választások során lépett fel képviselőjelöltként, de nem választották meg. 1901-ben újból próbálkozott, immáron sikeresen. Innentől kezdve minden soros országgyűlési választáson a parlamentbe jutott. Az őszirózsás forradalom győzelmekor visszavonult a politikai élettől. A kommunisták 1919-es hatalomra jutásukat követően üldözőbe vették és előbb a Markó utcai fegyházba, majd a Budapesti Gyűjtőfogházba zárták, ahonnét csak a kommün bukásával szabadult. Ekkor egyúttal a közéletbe is visszatért.

1896 és 1905 között Szabadelvű Párti, 1906 és 1910 között pártonkívüli, 1910 és 1918 között Nemzeti Munkapárti, 1919 és 1926 között újfent pártonkívüli (liberális) 1926-ban Független Nemzeti Demokrata Párti, majd 1926-tól 1931-ig ismét pártonkívüli liberális, végül pedig 1931-től haláláig Nemzeti Szabadelvű Párti (ezt 1935-ben átnevezték Polgári Szabadságpárttá) képviselő volt. 1919-től kezdve minden alkalommal valamely liberális párt vagy pártszövetség (pl. Szabadelvű és Demokratikus Ellenzék) listáján, vagy egyéni képviselőjelöltjeként indult és szerzett mandátumot. 1935-ben Gömbös Gyula miniszterelnök felkérésére elfogadta a képviselőház korelnöki szerepét (aminek egyébként valóban legidősebb és egyben legrégibb tagja volt). A parlamentben a kereskedelmi ügyek mellett többször is felszólalt a magyarországi zsidóság védelmében és a hitközségi életben is aktívan részt vett. 1936. február 6-án hunyt el.

Irodalom

Jegyzetek

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13389.htm, Sándor Pál, 2017. október 9.
  2. a b https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1K4-X2?i=48&wc=92QK-7M4%3A40678301%2C51865101%2C1077262903%3Fcc%3D1452460&cc=1452460, Sándor Pál, FamilySearch
  3. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYM1-PG?i=48&wc=92QJ-ZNG%3A40678301%2C51334101%2C1077267606%3Fcc%3D1452460&cc=1452460, Sándor Lipót Pál, FamilySearch
  4. Magyar Zsidó Lexikon 1929, szerk. Újvári Péter http://mek-oszk.uz.ua/04000/04093/html/0297.html Hozzáférés: 2021.02.10
  5. Bánó Irén a Magyar Állami Operaház adatbázisában
  6. Politikai harc a zsidó hitközségben, 1922. március, huszadikszazad.hu

Források