Sándor Emma

Manapság a Sándor Emma téma mindenki ajkán. A Sándor Emma megjelenésétől napjainkig vita, vita és elemzés tárgya volt különböző területeken. Hatása a társadalomra, a politikára, a gazdaságra és a kultúrára tagadhatatlan, és jelentősége az idő múlásával csak nő. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Sándor Emma-hez kapcsolódó különféle szempontokat, az eredetétől a mindennapi életre gyakorolt ​​​​hatásáig. Mélyreható és objektív elemzéssel igyekszünk rávilágítani erre a jelenségre, és megérteni valódi hatókörét.

Sándor Emma
SzületettSchlesinger Emma
1863. március 17.[1][2][3]
Baja[3]
Elhunyt1958. november 22. (95 évesen)[1][2][3]
Kútvölgy[3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaGruber Henrik
(h. 1883. január 14.–1910. július 16.)
Kodály Zoltán (h. 1910. augusztus 3.–1958. november 22.)
Foglalkozása
Halál okaemlőrák[3]
SírhelyeFarkasréti temető (20. körönd-1-17/18)[4][5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor Emma témájú médiaállományokat.

Sándor Emma (született: Schlesinger Emma, férjezett nevén Gruber Henrikné Schlesinger Emma, majd Kodály Zoltánné Schlesinger Emma) (Baja, 1863. március 17.[6]Budapest, 1958. november 22.[7]) magyar zeneszerző, műfordító. Sándor Pál országgyűlési képviselő testvére.

Élete

Zsidó családba született, édesapja Schlesinger Móric kereskedő, édesanyja Deutsch Sarolta[8] volt. Zongorázni és énekelni tanult, a századforduló környékén Budapest zenei életének legfontosabb személyiségeinek ismeretségét tudhatta magáénak. Zeneszerzést tanult 1903-tól Bartók Bélánál, majd 1905–06-ban Kodály Zoltánnál. Szerzeményeivel Londonban és Párizsban is nyert pályázatot. 1883. január 14-én feleségül ment Gruber Henrik kereskedőhöz,[9] majd 1910. augusztus 3-án Budapesten Kodály Zoltánnal kötött házasságot,[10] akivel élete hátralévő részét leélte, és segítette őt. Gyűjtött népdalokat, ő dolgozta fel a Magyar népzene 34. és 35. számait. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta. Számos ballada, népdal szövegét fordította le német nyelvre. Művei főként zongoraművek (Berceuse, Scherzo, Változatok).

Jegyzetek

Források

Sírja a Farkasréti temetőben (20. körönd-1-17/18). Alkotó: Pátzay Pál.