Jelenleg a Rheasilvia a társadalom különböző területein nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma. Akár személyes, akár szakmai, tudományos vagy társadalmi szinten, a Rheasilvia felkeltette a figyelmet és sok vitát váltott ki. Mivel a Rheasilvia egyre fontosabb mindennapi életünkben, elengedhetetlen, hogy megértsük következményeit, kihívásait és lehetőségeit. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Rheasilvia-et, és elemezzük életünk különböző területeire gyakorolt hatását. A Rheasilvia eredetétől napjaink fejlődéséig olyan témává vált, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, és fedezzen fel mindent, amit a Rheasilvia-ről tudni érdemes.
A Rheasilvia a 4 Vesta kisbolygó felszínén található – nagy valószínűséggel – becsapódás következtében létrejött kráter. 505 kilométer széles, ami a Vesta átmérőjének 90%-a. A Naprendszer egyik legnagyobb krátere és a déli félgömb nagy részét felöleli. A kráter közepén található hegy 200 kilométer átmérőjű és 22,0 kilométer[a] magas, amivel a legmagasabb hegycsúcs a Naprendszerben.[2]
Felfedezése
A krátert a Hubble űrtávcső felvételein fedezték fel 1997-ben,[3] de csak 2011-ben nevezték el, miután a Dawn is lefényképezte. Nevét Rhea Silvia mitológiai alakról kapta, aki Romulus és Remus, Róma alapítóinak anyja volt.[4]
Galéria
-
A Vesta déli oldalának térképe, a Rheasilvia központi csúcsa pirossal látható a kép közepén
-
A Hubble 2007-es felvétele. A jobb alsó oldalon látható sík terület a kráter
-
A Vesta déli sarka, ahol a Rheasilvia található
-
A Rheasilviát és a
Veneneiát mutató térkép
Megjegyzések
- ↑ Különböző mérések különböző magasságot adnak a hegycsúcsnak.
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek