Redif (verstan)

Ebben a cikkben a Redif (verstan)-et és annak jelenlegi társadalmunkra gyakorolt ​​hatását vizsgáljuk meg. A Redif (verstan) egy olyan téma, amely a terület számos szakértőjét, valamint a lakosságot is felkeltette. Az évek során a Redif (verstan) számos tanulmány és vizsgálat tárgya volt, amelyek lehetővé tették számunkra, hogy jobban megértsük következményeit és következményeit a különböző területeken. A Redif (verstan) eredetétől a jelenlegi hatásaiig nagy szerepet játszott valóságunk alakításában, és kulcsfontosságú, hogy különböző nézőpontokból elemezzük, hogy megértsük teljes terjedelmét. Ebben az értelemben ennek a cikknek az a célja, hogy feltárja a Redif (verstan) legfontosabb szempontjait, valamint megvitassa annak fontosságát és relevanciáját napjainkban.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Redif (egyértelműsítő lap).

A redif vagy radíf a klasszikus újperzsa és török költészet verstani fogalma. Eredeti értelmében a sorvégi kísérő rímet, rímtoldalékot nevezték így, amely tipikusan ismétlődő toldalék, rag vagy egyéb partikula volt. A későbbiekben a fogalom jelentése szétvált, a perzsa (és innen az urdu) költészetben kiterjedt a két rímelő szó vagy szótag közötti szavakra is, míg a török költészetben a 19. századig voltaképpen a verssor végi rímelő szótagot jelölte.

Források

• Világirodalmi lexikon XI. (Pragm–Rizz). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1989. 490. o. ISBN 963-05-5225-6  
• Halasi Zoltán: Élőszó: Omar Khajjám négysorosai elé. Holmi, XVI. évf. 1. sz. (2016) 78–81. o.

Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!