A Ramosze (írnok) olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a modern társadalomban. A Ramosze (írnok) évek óta tanulmányozás, vita és viták tárgya volt különböző területeken, beleértve a politikát, a tudományt, a kultúrát és a történelmet. Relevanciája és az emberek életére gyakorolt hatása miatt a mai világ megértése szempontjából rendkívül fontos téma. Az évek során a Ramosze (írnok)-ről szóló vélemények és nézőpontok széles skálája alakult ki, ami hozzájárult a jelenség ismereteinek és megértéséhez. Ebben a cikkben a Ramosze (írnok) legrelevánsabb perspektíváit és elmélkedéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy elemezzük hatását és jelentőségét a mai társadalomban.
Ramosze ókori egyiptomi írnok és kézműves volt a XIX. dinasztia idején, II. Ramszesz uralkodása alatt. A thébai királysírokon dolgozó munkások falujában, mai nevén Dejr el-Medinában élt, a Nílus nyugati partján.[1] „Az Igazság helyének írnoka” volt (az „Igazság helye”, Szet Maat Dejr el-Medina ókori neve). Ramszesz 5. és 38. uralkodási éve között „a sír írnoka” pozíciót töltötte be, ami a legmagasabb rang volt a településen.[2]
Három sír is készült számára a thébai nekropoliszban (TT7, TT212 és TT250); a TT7-ben temették el.[3]
Ramosze apja Amenemheb volt, anyja Kakaia. Felesége Mutemwia (Wia) volt, was Hui királyi írnok és Nofretkau lánya. Bár rengeteget fohászkodtak Hathor, Min és Taweret istenségekhez, gyermekük nem született,[2] de úgy tűnik, Ramosze örökbe fogadta Kenherkhopsef írnokot, hogy az örökölhesse vagyonát.[4]
Ramosze az egyik thébai iskolában kezdett írnoknak tanulni. A Bankes-gyűjteményben lévő egyik sztélé szerint Menheperuré háza kincstárnokának írnokaként szolgált, a pecsét felügyelőjének háza igazgatását vezette, emellett Ámon-Ré jószágainak számlálóírnoka volt, és „az örökös herceg levelezésének segédírnoka”. Jaroslav Černý felvetette, hogy utóbbi cím a leendő II. Ramszesz fáraóra utalhat, később azonban lehetségesnek tartotta azt is, hogy Hapu fia Amenhotepra.[4] Egy osztrakonon jegyezték fel, hogy Ramoszét II. Ramszesz uralkodásának ötödik évében, ahet évszak harmadik havának 10. napján nevezték ki Szet Maat írnokává. Valószínűleg Paszer vezír javasolta erre a pozícióra, mert ő felelt a Dejr el-Medina-i kinevezésekért. Paszer és Ramosze ezután éveken át dolgoztak együtt, és ők állíttattak kultuszszentélyt az élő istennek Hathor szentélyében. Ramosze legalább a 38. uralkodási évig töltötte be pozícióját.[4] Számos sírja és hátrahagyott emlékei alapján Ramosze gazdagabb volt mindenkinél, aki őelőtte élt Dejr el-Medinában.[2]