Puzur-Istár limmu (Samsi-Adad)
Manapság a Puzur-Istár limmu (Samsi-Adad) olyan téma, amely világszerte sok ember figyelmét felkelti. A Puzur-Istár limmu (Samsi-Adad) eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig számos vita tárgya volt, és nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken. Akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a tudomány és technológia terén betöltött fontossága miatt, a Puzur-Istár limmu (Samsi-Adad) olyan jelenség, amely továbbra is felkelti a szakértők és a rajongók érdeklődését. Ebben a cikkben a Puzur-Istár limmu (Samsi-Adad) különböző aspektusait vizsgáljuk meg, és elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását annak érdekében, hogy jobban megértsük jelentését és hatókörét a mai társadalomban.
Puzur-Istár az óasszír kor egyik tisztviselője és politikusa. I. Samsi-Adad asszír király 13. uralkodási évében limmu. Neve Samsi-Adad limmu-listáján maradt fenn.
A személy jelentőségét az adja, hogy egy olyan szöveg, amely napfogyatkozás leírásaként értelmezhető, Puzur-Istár limmujával kelteződött. A középső kronológia i. e. 1834 és i. e. 1814 közé helyezi I. Samsi-Adad trónra lépését, Puzur-Istár eszerint i. e. 1821 és i. e. 1801 között lehetett limmu. Ezzel szemben a térségben az egyetlen szóba jöhető napfogyatkozás i. e. 1833. június 24-én volt. (Lásd: Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában.) Bár Mezopotámia területén 1830, 1819, 1818, 1808, 1807, 1805, 1798 és 1795. években is volt észlelhető napfogyatkozás, ezek nem voltak elég hosszúak, vagy teljesek.
Források
- Banjevic, B.. „Ancient eclipses and dating the fall of Babylon”. Publications of the Astronomical Observatory pf Belgrade 80, 251–257. o.
- C. Michel, Nouvelles données pour la chronologie du IIe millénaire, NABU 2002, Nr. 20, 17f.