Pseudophryne pengilleyi

A mai világban a Pseudophryne pengilleyi állandó érdeklődés és vita téma. Nagy érdeklődés mutatkozik a Pseudophryne pengilleyi további megismerése és a mindennapi élet különböző területein gyakorolt ​​hatásának megértése iránt. Az idő múlásával a Pseudophryne pengilleyi egyre fontosabbá vált különböző szférákban, vitákat, kutatásokat és fejlesztéseket generálva, amelyek új perspektívákat kívánnak nyújtani ebben a témában. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Pseudophryne pengilleyi következményeit és hatását a különböző kontextusokban, elemezve időbeli alakulását és relevanciáját a mai társadalomban.

Pseudophryne pengilleyi
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Myobatrachidae
Nem: Pseudophryne
Parker, 1940
Faj: P. pengilleyi
Tudományos név
Pseudophryne pengilleyi
Wells & Wellington, 1985
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pseudophryne pengilleyi témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pseudophryne pengilleyi témájú kategóriát.

A Pseudophryne pengilleyi a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a Myobatrachidae családba, azon belül a Pseudophryne nembe tartozó faj.

Előfordulása

Ausztrália endemikus faja. Elterjedése az Ausztráliai fővárosi terület és Új-Dél-Wales Brindabella-hegységére korlátozódik, 960-1520 m-es tengerszint feletti magasságban. Elterjedési területének mérete nagyjából 550 km².[1][2]

Nevének eredete

A faj nevét Ross K. Pengilley tiszteletére kapta a Pseudophryne nembe tartozó fajok biológiájával és ökológiájával kapcsolatos úttörő munkájáért.[3]

Megjelenése

Apró termetű békafaj, testhossza elérheti a 3 cm-t.[4] Háta jellegzetes, sárga és fekete csíkos, a sárga csíkok zöldes árnyalatúak. Hasonló mintázat húzódik végtagjain is. Hasa fekete-fehér márványos mintázatú, néha a fehér helyett halványsárga színű. Pupillája és írisze fekete. Ujjai között nincs úszóhártya, ujjai végén nincsenek korongok.[4]

Életmódja

A Pseudophryne pengilleyi a nyári szaporodási időszakban szubalpin területeken, tőzegmohás mocsarakban és nedves pusztákon, de alacsonyabb fekvésű területeken sűrű növényzetben is megtalálható. Télen az erdők, szubalpin erdők és a szaporodási területhez közeli magas puszták lombos aljnövényzetében figyelhető meg.[2][1]

Csak nyáron szaporodik, hogy elkerülje a Snowy-hegység szélsőséges éghajlati viszonyait.[4][1] A petéket a szárazföldön, tőzegmoha (Sphagnum) üregekbe rakja le egyetlen kis csomóban. A fészket a többi Pseudophryne fajhoz hasonlóan a hím őrzi.[4] Az ebihalak hossza elérheti a 3 cm-t, fekete színűek, apró ezüstös foltokkal. A petében fejlődnek, majd a fészket ősszel vagy télen elárasztó eső vagy hóolvadás után kerülnek vízbe, és hat-hét hónap alatt fejlődnek békává.[2][4]

Természetvédelmi helyzete

A vörös lista a súlyosan veszélyeztetett fajok között tartja nyilván, mivel a faj egyedszáma az elmúlt három évben több mint 75%-kal csökkent, és ez a csökkenés várhatóan folytatódik, így a faj egyedszáma a következő tíz évben várhatóan több mint 80%-kal fog csökkenni. A csökkenés várhatóan folytatódik, mivel a chytridiomycosis nevű gombás betegség és a közelmúltbeli bozóttüzekkel összefüggő megfelelő élőhely elvesztése jelentette fő veszélyeket jelenleg nem lehet megszüntetni.[1][5]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d AmphibiaWeb
  2. ↑ a b c Atlas of Living Australia
  3. ↑ Wells & Wellington, 1985 : A classification of the Amphibia and Reptilia of Australia. Australian Journal of Herpetology, Supplemental Series, vol. 1, p. 1-61 (eredeti publikáció).
  4. ↑ a b c d e FrogID, Australian Museum
  5. ↑ A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2023. január 8.)

Források