Prevalencia

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Prevalencia hatását a kortárs társadalomra. Megjelenése óta a Prevalencia felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a polgárok figyelmét, vitákat és elmélkedéseket generálva relevanciájáról és befolyásáról a mindennapi élet különböző területein. Egy mély és szigorú elemzésen keresztül elmélyülünk a Prevalencia különböző dimenzióiban, a történetétől és fejlődésétől a jövőbeli előrejelzésekig. Interdiszciplináris megközelítést alkalmazva megvizsgáljuk, hogy a Prevalencia hogyan alakította át és alakította át azt, ahogyan a körülöttünk lévő világot észleljük és tapasztaljuk.

Az epidemiológiában prevalenciának nevezzük az adott időpontban ill. időszakban egy adott populációt érintő jelleg (pl. betegség) előfordulási gyakoriságát.

ahol az összes eset száma és az érintett népesség száma ugyanarra az időpontra ill. időszakra vonatkozik.

Pl. 1970-ben Magyarországon 82 457 személy szenvedett tuberkulózisban. Figyelembe véve a népességszámot (10 322 099 fő) a tbc prevalenciája 1970-ben 82 457 / 10 322 099 ≈ 0,008-nak, tehát kb. 8‰-nek, 8:1000-nek bizonyult.[1][2]

Fajtái

Pont prevalencia egy adott időpontban méri a betegség gyakoriságát, és általában keresztmetszeti vizsgálatok során mérik, illetve becslik.

Periódus prevalencia egy bizonyos időszakra vonatkozó gyakorisági arányszám. Nevezőjében az adott időszakra vonatkozó átlagos populáció létszámot használják.[3]

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ TBC incidencia és prevalencia idősora Magyarországon (Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet)[halott link]
  2. ↑ Népesség, népmozgalom (1949–) (Központi Statisztikai Hivatal)[halott link]
  3. ↑ Szklo M. & Nieto JF. Epidemiology Beyond the Basics 3. kiadás Jones & Bartlett Learning 2014, Burlington, MA, 71-72. oldal ISBN 978-1-4496-0469-1

Források