A mai világban a Polifenolok olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Polifenolok egyre inkább jelen van az életünkben, és döntő szerepet játszik a modern társadalom különböző aspektusaiban. Akár a Polifenolok populáris kultúrára gyakorolt hatásáról, a globális gazdaságra gyakorolt hatásáról vagy a tudományos szférában betöltött fontosságáról beszélünk, kétségtelen, hogy a Polifenolok kiemelt helyet foglal el a jelenlegi vita napirendjén. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Polifenolok szerepét az életünkben, és elemezzük relevanciáját a különböző kontextusokban.
A polifenolok a szerves vegyületeknek olyan, többnyire természetes eredetű strukturális osztálya, amelyekre a nagy számú fenolgyűrű léte jellemző. Ezen fenol struktúrák száma és minősége határozzák meg az adott polifenol osztály fizikai, kémiai és biológiai (metabolikus, toxikus, gyógyászati stb.) jellemzőit. Az elnevezés a görög „poly” (πολύς, jelentése: sok) és a „fenol” névből képződik, hivatkozva arra, hogy a vegyület aromás benzol- (fenil-) gyűrűhöz csatlakozó elemeket, az alkoholokban található hidroxilcsoportot (OH-) tartalmaz (ez utóbbira utal az „-ol” végződés is). A polifenol kifejezést 1894 óta használjuk.[1] A polifenolok nem azonosak a fenolszármazék-monomerekből polimerizált vegyületek osztályával, ugyanis különféle alegységekből kapcsolódhatnak össze.
A polifenolok közé tartozó vegyületek pontos meghatározására több, egymással nem megegyező tartalmú definíciót is ismerünk.
A funkcionális és hatás szerinti felosztás szerint a polifenolokat sorolhatjuk a hidrolizálható csersavak (a glükóz galluszsavval képzett észterei, más cukrok vagy ciklitolok) közé, illetve a fenilpropanoidok közé, mint amilyenek a ligninek, flavonoidok és a kondenzált csersavak[2]).