Pintér Jenő
A mai világban a Pintér Jenő nagyon fontos és sok embert érdeklő téma lett. Legyen szó kulturális jelenségről, történelmi személyiségről vagy kortárs fogalomról, a Pintér Jenő szakértők, lelkesek és tudósok figyelmét egyaránt felkeltette. Hatása kiterjed a modern élet különböző területeire, a politikától és a gazdaságtól a populáris kultúráig és általában a társadalomig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Pintér Jenő jelentését és relevanciáját, elemezve eredetét, időbeli alakulását és a mai világra gyakorolt hatását.
| Pintér Jenő | |
 | |
| Született | Pintér Jenő Pál 1881. január 25.[1] Cegléd |
| Elhunyt | 1940. november 7. (59 évesen)[1] Budapest XII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Reiner Vilma (h. 1905–1921) Battlay Borbála (h. 1921–1940) |
| Foglalkozása | irodalomtörténész |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1903) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-1-62)[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pintér Jenő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pintér Jenő, születési nevén Pintér Jenő Pál (Cegléd, 1881. január 25. – Budapest, 1940. november 7.)[3][4] magyar irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1916), majd rendes (1928) tagja.
Beöthy Zsolt tanítványa, Császár Elemérrel együtt a hivatalos irodalomtudomány pozitivista képviselője a századelőn és a két világháború közt. Irodalomtörténetében az írók és költők összefoglaló életrajzának, s műveiknek részletes ismertetésére törekedett. Munkássága jelentős, a műveiben felhalmozott lexikális anyag ma is értékes. A szakmai közéletben is fontos szerepet töltött be. Fő műve a 8 kötetes A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés (1930–1941), amely máig az egyik legnagyobb, egyszerzős magyar nyelvű munka.
Életpályája
Középiskolai tanulmányait Budapesten és Lőcsén végezte. A budapesti tudományegyetemen szerzett tanári és bölcsészoklevelet 1903-ban. 1905-től kapott tanári állást a jászberényi gimnáziumban. Tudós tanár típus volt, követte az irodalomtörténet eredményeit, már 1908-ban írt egy magyar irodalomtörténetet, amelyért az MTA Semsey-díjjal jutalmazta. 1910-ben sikerült Budapesten tanári állást kapnia. 1911-ben megalapította Baros Gyulával és Horváth Jánossal a Magyar Irodalomtörténeti Társaságot. 1912-ben útjára indították az Irodalomtörténet című szakfolyóiratot is, melyet 1933-ig szerkesztett. Közben az első világháború alatt teljesített katonai szolgálat (1914-1916) jelentett átmeneti kényszerszünetet. Az Irodalomtörténet című folyóirat szélsőségesen konzervatív szemlélettel tárgyalta a kortárs szépirodalmat. 1916-ban levelező tagjainak sorába választotta az MTA, a Szent István Akadémia pedig rendes tagjául választotta. 1919-ben kinevezték a budapesti tankerület főigazgatójának.
Az Országos Középiskolai Tanáregyesület 1920-ban tiszteletbeli tagjául választotta. A Magyar Pedagógiai Társaság 1921-től alelnökké, 1938-tól elnökké választotta. 1923-tól tagja lett a Kisfaludy Társaságnak és a Petőfi Társaságnak. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[5] 1928-ban az MTA rendes tagjának választotta. Gyakran írt és mondott beszédet az MTA elhunyt levelező vagy rendes tagjai emlékezetére, Pintér Jenő búcsúztatta pl. Szinnyei Józsefet.[6] 1933-ban a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnökévé választották, ezt a pozíciót haláláig töltötte be. 1935-től oktatott a szegedi egyetemen mint rendkívüli tanár.
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (34-1-62), és 2001-től védett.[7]
Magánélete
Első házastársa Reiner Vilma volt, akitől elvált.[8] Második felesége Battlay Borbála volt, akivel 1921. december 15-én Budapesten kötött házasságot.[9] Felesége túlélte, és ő rendezte sajtó alá a rendszeres irodalomtörténet VIII. kötetének újabb kiadását 1943-ban.[10]
Művei
Jelentősebb művei:
- A magyar irodalom története a legrégibb időktől Bessenyei György fellépéséig. A Magyar Tudományos Akadémia által a Semsey-pályadíjjal jutalmazott mű. I–II. kötet. Budapest, 1909
- A magyar irodalom története 1900-ig. Budapest, 1913. (Simonyi Zsigmonddal, Kardos Alberttel, Endrődi Sándorral és Ferenczi Zoltánnal közösen írt mű, A Műveltség Könyvtára-sorozat)
- A magyar irodalom története Bessenyei György fellépésétől Kazinczy Ferenc haláláig. (1772–1831) I–II. kötet. Budapest, 1913
- Pintér Jenő magyar irodalomtörténete – képes kiadás. I–II. kötet. Budapest, 1928
- A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés I–VIII. kötet. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Kiadása, Budapest, 1930–1941. → elektronikus elérhetőség Archiválva 2023. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Díjak, elismerések (válogatás)
- Petőfi Társaság nagydíja (1924)
- MTA nagyjutalom (1932)[11]
- Székesfőváros Kazinczy-érme (1934)
Jegyzetek
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=196&layout=s
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 798/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
- ↑ Gyászjelentése (1940). (Hozzáférés: 2020. július 6.)
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
- ↑ Pintér Jenő: Szinnyei József levelező tag emlékezete : felolvastatott a Magyar Tudományos Akadémia 1927. március 21-én tartott … ülésén. Budapest, MTA, 1927. 20 p. (A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek, 19. köt.)
- ↑ Nemzeti Örökség Intézete
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Reiner Vilmával a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 670/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Buttkay Borbálával a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári házassági akv. 408/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
- ↑ https://ujkor.hu/content/emlekezes-pinter-jeno-irodalomtorteneszre
- ↑ 1-8. kötetes irodalomtörténetéért, amelynek 1932-ben 6 kötete már meg volt írva.
Források
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7 , III. kötet, 1635-1636. p.
- Petrik Géza – Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása a tudományos folyóiratok repertóriumával (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1917–1928. → elektronikus elérhetőség: Arcanum
- Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1939–1942. → elektronikus elérhetőség: Arcanum
További információk
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Pintér Jenő (1881-1940)
- A „kétmázsás irodalomtörténet” elfeledett szerzője – Emlékezés Pintér Jenő (1881–1940) irodalomtörténészre
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János