Ma a Phagdru kagyü olyan téma, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki a társadalom különböző szféráiban. A Phagdru kagyü eredetétől napjainkig a különböző területek szakértőinek tanulmányozásának, elemzésének és elmélkedésének tárgya. Hatása az emberek mindennapi életére és a globális kultúrára az évek során nyilvánvaló volt. Ebben a cikkben a Phagdru kagyü-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai relevanciáig. Elemezzük hatását különböző kontextusokban, és jelentőségét a mai társadalomban. Ezenkívül megvizsgáljuk a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat, és azt, hogy az idők során hogyan fejlődött.
A sorozat témája Tibeti buddhizmus |
---|
![]() |
Gyakorlatok és szintek
|
Történelem és áttekintés
|
A phagdru kagyü (tibeti: ཕག་གྲུ་བཀའ་བརྒྱུད, wylie: phag gru bka' brgyud, vagy röviden:phagdru, kínai: 帕竹噶举, pinjin: pa-csu ka-csu) a tibeti buddhizmusban a kagyü szekta négy legfőbb iskolája közül az egyik. A phagdru kagyü iskolát a 12. században alapította Phagmodrupa Dordzse Gyelpo (tibeti: phag mo gru pa rdo rje rgyal po, kínai: 帕木竹巴•多吉杰布 Pa-mu Csuba Duo-csie Csie-pu, 1110–1170[1]), Gampópa egyik legjelesebb tanítványa.
Phagmodrupa Dordzse Gyelpo különböző kadam, nyingma és szakja tanításokat tanult, majd Dapu Ladzse tanítványa lett. Mestere halála után ő terjesztette azokat a tanokat. 1158-ban megalapította a phagdru szekta fő kolostorát Phagmudruban és saját tanítványai lettek. Phagmudruban rövidítése a phagdru, amelyről később a szekta a nevét kapta. Phagmodrupa 1170-ben hunyt el és tanítványai közül Drigungpa vette át a kolostor vezetését, ám az intézmény anyagi nehézségei miatt nem tudta folytatni a rábízott feladatot. 1998-ban sikerült kibővítenie a kolostort, amely közben buddhista szövegekkel és egyéb tárgyakkal is gazdagodott. 1208-ban Drigungpa egyik tanítványa, a Lung családhoz tartozó Drakpa Dzsonai lett a kolostor apátja. Ezt követően mindig a Lung család tagjai közül választottak apátot, amelyet úgy is neveztek, hogy Phagdru család. A család a Jüan-dinasztia korában nagy klánná bővült. A 14. században, a Ming-dinasztia elején a phagdru szekta magához ragadta a politikai hatalmat.[2]
A Phagmo Drupa által indított hagyományvonal nem maradt fenn vallási intézményként, viszont nemzetsége fontos szerepet játszott Tibet világi kormányzásában.
Phagmodrupa legfőbb tanítványai saját hagyományvonalakat alapítottak, amelyek közül ma már csak három létezik:
A ma már nem létező vonalak: