Pető András
Ebben a cikkben a Pető András-et és annak jelenlegi társadalmunkra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. A Pető András egy olyan téma, amely a terület számos szakértőjét, valamint a lakosságot is felkeltette. Az évek során a Pető András számos tanulmány és vizsgálat tárgya volt, amelyek lehetővé tették számunkra, hogy jobban megértsük következményeit és következményeit a különböző területeken. A Pető András eredetétől a jelenlegi hatásaiig nagy szerepet játszott valóságunk alakításában, és kulcsfontosságú, hogy különböző nézőpontokból elemezzük, hogy megértsük teljes terjedelmét. Ebben az értelemben ennek a cikknek az a célja, hogy feltárja a Pető András legfontosabb szempontjait, valamint megvitassa annak fontosságát és relevanciáját napjainkban.
| Pető András | |
| Született | Pető Andor 1893. szeptember 11. Szombathely |
| Elhunyt | 1967. szeptember 11. (74 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Pető Ármin Wiener Szidónia |
| Foglalkozása | orvos, gyógytornász, gyógypedagógus |
| Sírhelye | Farkasréti temető (A-1138. fülke)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pető András témájú médiaállományokat. | |
Pető András, született Pető Andor (Szombathely, 1893. szeptember 11.[3] – Budapest, 1967. szeptember 11.[4]) magyar orvos, nemzetközi hírű mozgásterapeuta. A mozgássérültek gyógyítására fejlesztette ki a „Pető-módszert.” Halála után az ő nevét vette fel a Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézete, ma Semmelweis Egyetem Pető András Kar.
Életútja
Pető (Pollák) Ármin (1862–1925)[5] kereskedő és Wiener Szidónia gyermekeként született. Apai nagyszülei Pollák Dávid és Heimler Netti voltak. Egyetemi tanulmányait Ausztriában végezte és ott többféle rehabilitációs jellegű intézményben dolgozott vezetőként is (1938-ig). Ekkor alapozta meg a később Budapesten általa kidolgozott konduktív pedagógiát. Bárczi Gusztáv támogatásával a Gyógypedagógiai Főiskolán kapott lehetőséget elgondolásai megvalósítására az 1947/48-as tanévben. Így jött létre az általa megtervezett és vezetett Országos Mozgásterápiai Intézet (1950), amely évekig a főiskola gyakorló intézménye is volt. Pető András a főiskolán egyidejűleg tanszéket kapott.
Mint a Mozgásterápiai Tanszék vezető tanára 1963-ig dolgozott, ekkor létesült a később róla elnevezett Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézete, amelyben a konduktorok képzésére is programot és lehetőséget teremtett. Emlékezetes előadó, rendkívül nagy tudású, sokoldalú, ötletekben gazdag, szuggesztív személyiség volt, aki értékes, feldolgozásra, továbbfejlesztésre alkalmas kéziratos feljegyzéseket hagyott hátra.
Munkáiból
- Szovjet mozgásterápiai módszerek. A magyar gyógypedagógia a nervizmus szemléletében. Budapest, 1953. 47-51.;
- A konduktív mozgásterápia mint gyógypedagógia. Gyógypedagógia, 1955. 1. 15-21.
Jegyzetek
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a szombathelyi izraelita hitközség születési akv. 46/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári halotti akv. 780/1967. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
- ↑ Pető Ármin halotti bejegyzése a szombathelyi polgári halotti akv. 29/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
Források
- Gordosné Szabó Anna: Pető András, In: Pedagógiai Lexikon, 3. köt., Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván, Budapest, Keraban Könyvkiadó, 1997, 180–181. o.
- Pető András[halott link]
További információk
- Hári Mária: A mozgássérültek konduktív nevelése, In: Gyógypedagógiai alapismeretek, (Szerk. Illyés S.), Budapest, 1987, 175–179. o.
- Pető András, In: A konduktív pedagógiai rendszer, Budapest, 1991, (1992 németül)
- Pető András orvos, a konduktív mozgásterápiai képzés megalapozója