Perjevirágúak

Napjainkban a Perjevirágúak a különböző területeken nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. A politikától a tudományig, a kultúráig és a technológiáig a Perjevirágúak emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Következményei mélyrehatóak, és hatása a mindennapi élet minden területén érezhető. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk a Perjevirágúak különböző oldalait, és azt, hogy miként hatott társadalmunkra. Az eredetétől a mai evolúcióig a tudás egy olyan területébe vagy a valóság egy olyan aspektusába fogunk beleásni, amely senkit sem hagy közömbösen. Csatlakozzon hozzánk a Perjevirágúak körútjára, és fedezze fel a jelenség mögött meghúzódó mindent.

Perjevirágúak
Evolúciós időszak: Késő kréta - jelen
Köles (Panicum miliaceum)
Köles (Panicum miliaceum)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Poales
Small
Családok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Perjevirágúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Perjevirágúak témájú kategóriát.

A perjevirágúak vagy pázsitfűvirágúak (Poales) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának egy rendje.

Az APG III-rendszer szerint a commelinids klád tagja. Régebbi rendszerezések szerint egyetlen családja a perjefélék (Poaceae), azonban a legújabb kladisztikai vizsgálatok szerint több más, korábban nem idesorolt család is egységes, monofiletikus csoportot ad a Poaceae családdal (pl. gyékényfélék, békabuzogányfélék, broméliafélék, szittyófélék stb.). Az APG III-rendszerben kikerült a rendből a Hydatellaceae család az újonnan létrehozott tündérrózsa-virágúak rendjébe, illetve a békabuzogányfélék (Sparganiaceae) bekerültek a gyékényfélék családjába. Az új családok bevétele óta a perjevirágúak morfológiai sajátosságait meghatározni igen nehéz: az egyes családok virágszerkezete, életmódja, vegetatív szerveinek felépítése igencsak különböző. Közös jellemzőik az alábbiak:

  • a rafidkristályok (kalcium-oxalát) hiánya,
  • szabad, esetleg elágazó bibeszál,
  • a magház környékén nincsenek nektáriumok,
  • a mitokondriális sdh3 gén kiesése a kládon belül.

Sok fajuk szélbeporzású; a magok általában keményítőt tartalmaznak.

A rendbe 18 család tartozik, összesen mintegy 17 500 fajjal. A kréta, de főképpen a harmadkor óta ismeretesek. Nagy többségük lágyszárú, de van néhány fatermetű faj is.

Források