A mai világban a Perczel István olyan témát képvisel, amely nagy jelentőséggel bír és a lakosság széles körét érdekli. A Perczel István megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, szakértők, szakemberek és a nagyközönség figyelmét a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatásának köszönhetően. A földrajzi és kulturális határokon túlmutató hatókörrel a Perczel István a vélemények, ismeretek és nézőpontok cseréjének konvergenciapontjává vált. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Perczel István-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve jelentőségét, időbeli alakulását és a jelenben betöltött hatását. Ugyanakkor megvizsgáljuk a Perczel István jövőbeli következményeit egy folyamatosan változó világban.
Perczel István | |
Született | 1957 (67 éves)[1][2][3] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Perczel István (Budapest, 1957. –) magyar vallástudós, a kora és keleti kereszténység, a keresztény egyházatyák és a bizánci történelem nemzetközileg elismert szakértője.[4] Jelenleg a Közép-európai Egyetem (CEU) Középkori Tanszékének professzora.
Doktorátusát a Magyar Tudományos Akadémián szerezte, értekezését Szent Ágostonról és Aranyszájú Szent Jánosról írta.[5] Fő kutatási területe Pszeudo-Dionüsziosz metafizikája és a keralai Szent-Tamás keresztények egyháztörténete.[6] 2000 óta egy nemzetközi projekt vezetője, mely a Szent-Tamás keresztények szír és malajálam kéziratainak tanulmányozását és digitalizálását végzi.[7] Pályafutása során vendégprofesszor volt Párizsban, Kottayamban, Tbilisziben, Leuvenben, Princetonban, Berlinben, Athénban, Trentóban és Jeruzsálemben.[4] 2018. áprilisában ő is felkerült a Figyelő című kormányközeli hetilap Soros Györggyel kapcsolatos listájára.[8][9]
Egyetemi profilja szerint tud ógörögül, latinul, ószírül, garshuni malajálamul és ószlávul, továbbá beszél angolul, franciául, görögül, oroszul, olaszul, németül és ktobonoyo-ul, illetve felhasználói szinten tud óportugálul, héberül és modern malajálamul.[10]