Peled-maréna

A történelem során a Peled-maréna nagy jelentőségű és érdekes téma volt a világ különböző társadalmai és kultúrái számára. Az ókortól napjainkig a Peled-maréna alapvető szerepet játszott az emberek életében, befolyásolta döntéseiket, meggyőződésüket és viselkedésüket. Ez a cikk a Peled-maréna számos aspektusát próbálja feltárni, elemezve annak a társadalom és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül a Peled-maréna átfogó és részletes látásmódját kívánja kínálni, foglalkozva annak történelmi, szociokulturális és jelenkori vonatkozásaival. Hasonlóképpen, a Peled-maréna-hez kapcsolódó új nézőpontokkal és trendekkel is foglalkozni fogunk, hogy az olvasó mélyebb és naprakészebb megértse ezt a témát, amely annyira releváns a globális körképben.

Peled-maréna
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Lazacalakúak (Salmoniformes)
Család: Lazacfélék (Salmonidae)
Alcsalád: Marénaformák (Coregoninae)
Nem: Coregonus
Faj: C. peled
Tudományos név
Coregonus peled
(Gmelin, 1789)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Peled-maréna témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Peled-maréna témájú médiaállományokat és Peled-maréna témájú kategóriát.

A Peled-maréna (Coregonus peled) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályához, ezen belül a lazacalakúak (Salmoniformes) rendjéhez és a lazacfélék (Salmonidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

A Peled-maréna Szibéria tavaiban és a nagy folyók alsó szakaszában él. Egészen a Balti-tengerig megtalálható.

Megjelenése

Alakja: A hal zömök, viszonylag magas hátú és heringszerű testű. Kis feje és hegyes orra van. A pikkelyek nagyobbak, mint a lazacformáké, oldalvonala teljes. A hátúszó és a mélyen kimetszett farokúszó között zsírúszó van. A keskeny szájnyílás a szem elülső szegélyéig ér, végállású. Az első kopoltyúíven 44-68 (többnyire körülbelül 50) kopoltyútüske van.

Színezete': Hátának színe a kékeszöldtől a sötétzöldig változik, hasa és oldalai ezüstszínűek.

Mérete: A táplálékszegény vizekben élő törpe alakok 15-20 centiméter hosszúak. Az átlagos hosszúság 30-40 centiméter. A szibériai vizekben többnyire 60-70 centiméter, maximum 75 centiméter. Testtömege 13.8 kilogramm is lehet.

Életmódja

Tápláléka apró gerinctelenek: férgek, rovarlárvák és planktonrákok, a nagyobb példányok halakat is fognak.

Szaporodása

A Peled-marénák július–augusztusban kezdenek vándorolni, és a folyók alsó szakaszán keresik azokat a lapos kavics- és homokpadokat, ahol a helytől változóan szeptembertől novemberig ívnak. Egy-egy nőstény akár 105 000 ikrát is rakhat. Ezt követőleg újra lefelé vonulnak. Az ivadék egyéves korig az ívóhelyen marad, és csak ezután vándorol a folyó torkolatvidékére.

Források