A Pelagonijai körzet olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette az elmúlt években. A mindennapi élet különböző aspektusaira jelentős hatással bíró téma érdeklődést és vitát váltott ki a társadalomban. A történelem során a Pelagonijai körzet fejlődött, és befolyásolta többek között a kultúrát, a tudományt, a politikát és a gazdaságot. Ebben a cikkben feltárjuk a Pelagonijai körzet fontosságát és hatását, és megvitatjuk a mai világra gyakorolt hatásait. A Pelagonijai körzet eredetétől napjaink relevanciájáig olyan téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni, hogy megértsük valódi jelentését életünkben.
Pelagonijai körzet | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Észak-Macedónia | ||
Székhely | Bitola | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 210 431 fő (2021)[1] | ||
Terület | 4717 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 41° 21′ 36″, k. h. 21° 33′ 36″41.360000°N 21.560000°EKoordináták: é. sz. 41° 21′ 36″, k. h. 21° 33′ 36″41.360000°N 21.560000°E | |||
A Pelagonijai körzet etnikai térképe | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pelagonijai körzet témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Pelagonijai körzet (macedónul Пелагониски Регион, azaz Pelagoniszki region) közigazgatási egység Észak-Macedónia déli részén. Központja és legnagyobb városa Bitola, mely egyben az ország második legnépesebb városa a fővárost, Szkopjét követően. Nevét az ókori pelagon népről elnevezett Pelagonia régióról kapta, ami a Crna Reka völgyében helyezkedett el.
A Pelagonijai körzet népessége 1994-ben 214 709 fő, 2002-ben 238 136 fő, ami emelkedést mutat.
A 2002-es összeírás szerint a 238 136 fős összlakosságból 204 471 macedón (85,9%), 11 634 albán (4,9%), 7 230 cigány, 7 150 török, 2 380 bosnyák, 2 307 vlach, 713 szerb, 2 251 egyéb. A macedónok mindegyik községben többségben vannak, arányszámuk községenként a következőképp alakul:
Az albánok aránya Dolneni (26,65%), Krusevo (21,32%) és Reszan (9,1%) községek területén a legmagasabb. A törökök főleg Dolneniben (19,14%) és Reszanban (10,7%) élnek.