Pehelyréce
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pehelyréce jelentőségét különböző kontextusokban, és jelentőségét a mai társadalomban. A Pehelyréce a történelem során tanulmányozás és érdeklődés tárgya volt, és hatása számos területre kiterjed, a gazdaságtól a politikáig, beleértve a tudományt és a kultúrát is. A következő néhány sorban azt elemezzük, hogy a Pehelyréce hogyan alakította gondolkodásunkat és cselekvésünket, és hogyan befolyásolja továbbra is mindennapi életünket. A kezdetektől a mai fejlődésig a Pehelyréce továbbra is releváns téma lesz mindazok érdeklődésére, akik szeretnék jobban megérteni a minket körülvevő világot.
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Somateria mollissima Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pehelyréce témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pehelyréce témájú médiaállományokat és Pehelyréce témájú kategóriát. |
A pehelyréce (Somateria mollissima) vagy dunnalúd[1] a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Ázsia, Amerika és Európa északi részén fészkel, a Kárpát-medencében ritka kóborló. A tengerek partjainál él.
Alfajai
- Somateria mollissima mollissima
- Somateria mollissima faeroeensis
- Somateria mollissima nigra
- Somateria mollissima borealis
- Somateria mollissima sedentaria
- Somateria mollissima dresseri
Megjelenése
Testhossza 50–71 centiméter, szárnyfesztávolsága 80–108 centiméter, testtömege 1500–2800 gramm, a tojó valamivel kisebb és könnyebb, mint hím. A díszesebb hím túlnyomórészt fehér, szárnya hegye, farka, hasa és a feje tetejének oldalai feketék. A tojó rozsdabarna színű. Tollát régen nagyra becsülték. Hímjét gácsérnak hívják.
 |
 |
Életmódja
A víz alá merül puhatestűekből, férgekből, rákokból és halakból álló táplálékáért. A repülésbe hamar belefárad, a szárazföldön esetlen, viszont kiválóan úszik és mélyre bukik.
Szaporodása
Június-július hónapban párosodik, bokrokkal védett szigeteken építi fészkét. Többek közt saját pehelytollait használja a fészek béleléséhez. 3-7 tojásán 26-30 napig költ, a fiókák fészeklakók.
 |
 |
 |
Jegyzetek
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
