Ez a cikk a Patio témával foglalkozik, amely ma nagyon fontos. A Patio olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, a politikától a tudományig, a kultúrán és általában a társadalomon keresztül. A történelem során a Patio tanulmányozás és vita tárgya volt, ellentmondó véleményeket szült, és mély elmélkedéseket váltott ki a mindennapi életre gyakorolt hatásáról. Ebben az értelemben elengedhetetlen a Patio-hez kapcsolódó különböző szempontok részletes elemzése, kitérve annak következményeire, következményeire, valamint a jelenléte következtében felmerülő lehetséges megoldásokra. Ezért ennek a cikknek az a fő célja, hogy átfogó és naprakész áttekintést adjon a Patio-ről, hogy ezzel a nagyon releváns témával kapcsolatban kritikai és konstruktív gondolkodást segítsen elő.
A patio (ejtsd: „pátió”, spanyol: „udvar”) egy ház belső – általában szögletes és kis alapterületű – fedetlen udvara. Ősi építészeti hagyományokra tekint vissza: már a rómaiak is használták az esővíz elvezetésére és gyűjtésére. Ma Spanyolországban, főleg Andalúziában gyakoriak.
A patiókat vagy minden oldalról a ház épületelemei határolják, vagy agyagfal választja el őket a szomszédos udvaroktól, illetve az utcától. Mai szerepük főként a pihenés, kikapcsolódás lehetővé tétele, valamint a magánélet nyugalmának biztosítása és az elhatárolás az idegenekkel szemben. Közepén általában szökőkút áll; növényekkel, virágágyásokkal díszítik. A magasabb építésű lakóházakban a természetes megvilágítás biztosítására is használják.
Az azonos, latin eredetű spanyol szóból, melynek végső forrása a latinban mindmáig tisztázatlan. Régebben a patere „nyitva állni” igéből eredeztették, illetve annak egy feltételezett patulus származékából. Újabban úgy vélik, hogy a pactare, pactum, pactus szócsaláddal lehet kapcsolatban („egyezséggel megszerzett föld” vagy „értéktelen telek”), melynek egy vélt késői latin változata, a patuum, talán az okcitán pàtu közvetítésével került a spanyolba.