Patacsi Dénes

Ebben a cikkben a Patacsi Dénes lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amelyről nagyon keveset tudunk. A Patacsi Dénes évek óta vita és tanulmányozás tárgya, de még mindig sok rejtélyt kell megfejteni. A Patacsi Dénes eredetétől a társadalomra gyakorolt ​​hatásáig kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Ebben a cikkben elmélyülünk a Patacsi Dénes legérdekesebb és legismeretlenebb részleteiben, és felfedezzük annak fontosságát és relevanciáját a mindennapi élet különböző területein. Készüljön fel egy mélyrepülésre a Patacsi Dénes univerzumába, ahol megtudhatja az összes releváns adatot és érdekességet, amely meglep.

Patacsi Dénes
Született1877. április 29.
Szentdénes
Elhunyt1957. július 2. (80 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1920–1922)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1922–1926)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1926–1931)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1931–1935)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1935–1939)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
SablonWikidataSegítség

Vitéz Patacsi Dénes, 1944-től Patacsy (Szentdienes, Baranya vármegye, 1877. április 29.[1] – ?, 1957. július 2.)[1] magyar gazdálkodó, politikus, országgyűlési képviselő, honvédelmi államtitkár.

Élete

1877-ben született a Baranya megyei Szentdienesen, római katolikus vallású, kisgazda családban, apja Patacsi Dénes, anyja Halas Mária.[1] Elemi iskoláit szülőfalujában végezte majd gazdálkodni kezdett. Az első világháborúban több mint három évet töltött szerb, olasz és román hadszíntereken, s jó néhány katonai kitüntetést is elnyert. A harctéren, illetve ott szerzett élményeit feldolgozva számos verset is írt, melyeket később – 1921-ben – Hithűség—Honszerelem címmel kötetben is kiadott; néhány hazafias versét meg is zenésítették.[2]

Az őszirózsás forradalom idején egy ideig Székelyudvarhelyen gondoskodott a rend fenntartásáról, majd hazatérve nekilátott a baranyai kisgazdák megszervezésének; hamar a kisgazdapárt megyei elnöke lett. 1919 őszén háromszor is átszökött a szerb megszállás alatt álló Baranya megye határán, egyik alkalommal Budapesten memorandumot nyújtott át Sir George Clerk antant főmegbízottnak a megszállás alatt élő magyarság sérelmeiről.

Huszár Károly 1919. november 24-én felállt kormányában Sokorópátkai Szabó István miniszter mellett a kisgazda érdekek védelmére szervezett minisztérium államtitkára lett. Tagja lett a következő, Simonyi-Semadam-kormánynak is, melyben a Soós Károly vezette honvédelmi tárca államtitkárává nevezték ki; ebben az állásában megmaradt az első Teleki-kormányban, még annak 1920. december 16-i, jelentős átszervezése után is.

1920-tól mintegy negyed századon át képviselő tagja volt az országgyűlésnek, ahova közel húsz éven át, öt választási ciklusban a szentlőrinci választókerülettől kapott mandátumot, 1939-ben pedig a kormányzó Magyar Élet Pártja Baranya megyei listájáról lett újból képviselő. Tagja volt annak a parlamenti küldöttségnek – máshol említve bizottságnak –, amelynek az volt a feladata, hogy az 1920. március 1-jén megválasztott kormányzót, Horthy Miklóst elhívja a nemzetgyűlésbe törvényes eskütételre.[3] A Parlamentben elsősorban adóügyi, közmunkaügyi kérdésekben, illetve általában a falu népének érdekeit szolgáló ügykörökben szólalt fel, az 1931–1935 közti ciklusban a képviselőház jegyzője is volt.

Vármegyéje életében és a gazdatársadalom mozgalmaiban is tevékenyen részt vett. Tagja volt a megye törvényhatósági bizottságának és kisgyűlésének és egy sor megyei egyesületben viselt vezető tisztséget. Díszelnöke volt a Frontharcos Szövetség szigetvári csoportjának, dísztagja a Szentlőrinci Katolikus Gazda Körnek, az Iparos Körnek és a Katolikus Körnek; a Szentdienesi Katolikus Olvasó-Egyesületnek pedig, amit ő alapított, sok éven át alelnöke volt. Igazgatósági tagságot vállalt a Baranyamegyei Gazdasági Egyesületben és az Országos Gazdasági Munkáspénztárban is. Vidéki lapokban gyakran jelentek meg cikkei, politikai vagy gazdasági témákban. Szülőfalujában díszpolgárrá is megválasztották.

A Budapesti Népügyészségnek a Budapest Főváros Levéltárában HU BFL-XXV.2.b-80054-1949 törzsszám alatt őrzött irata tanúsága szerint 1949-ben, feljelentés alapján büntetőügy érintettje, vádlottja vagy terheltje volt.[4][5]

Első felesége Orbán Rozália volt, másodjára Mayor Borbálával kötött házasságot 1910. április 2-án Szentdienesen.[6] Patacsi családi nevét 1944-ben Patacsyra változtatta.[6]

Jegyzetek

Források