Ma a Paolo Savi-ről fogunk beszélni, amely téma az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Paolo Savi olyan probléma, amely minden korosztályt, nemet és társadalmi osztályt érint, mivel a mindennapi élet különböző területein fontos. Ebben a cikkben a Paolo Savi-hez kapcsolódó különböző szempontokat és szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak lehetséges következményeit, következményeit és lehetséges megoldásait. Annak érdekében, hogy holisztikus képet adjunk a Paolo Savi-ről, megvizsgáljuk annak eredetét, fejlődését és a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy jobban megértse a Paolo Savi-et és annak világunkra gyakorolt hatását!
Paolo Savi | |
Született | 1798. július 11.[1][2] Pisa[3] |
Elhunyt | 1871. április 5. (72 évesen)[1][2] Pisa[3] |
Állampolgársága | olasz (1861. március 17. – 1871. április 5.) |
Szülei | Gaetano Savi |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | Olasz Királyság szenátora |
Kitüntetései | Order of Saints Maurice and Lazarus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Paolo Savi témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Paolo Savi (Pisa, 1798. július 11. – Pisa, 1871. április 5.) olasz geológus és ornitológus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Savi”.
Az olaszországi Pisában született, a város egyetemében tanító, egy időben az ottani botanikus kertet is vezető Gaetano Savi fiaként. 1820-ban kapott tanársegédi megbízást az egyetem zoológiai tanszékén, majd három évvel később tanári kinevezést kapott, állattan mellett geológiát is előadott. Nagy figyelmet szentelt az egyetem múzeumának, a későbbi Pisai Természettudományi Múzeumnak, ahol egész Európa egyik legszínvonalasabb természettudományos gyűjteményét hozta létre.[4]
Savi tekinthető az olasz földtudományok atyjának. Tanulmányozta a Pisai-hegység (Monti Pisani) és az Apuanai-Appenninek geológiáját, melynek során magyarázatot adott a carrarai márvány kialakulására és igazolta annak metamorf eredetét. Több tanulmányt írt a Monte Bamboli miocén rétegeiről és fosszíliáiról, Elba vasárceiről és más geológiai témákról. Giuseppe Giovanni Antonio Meneghinivel (1811–1889) közösen jelentetett meg tanulmánykötetet 1850–1851-ben Toszkána geológiájáról és sztratigráfiájáról.[5]
Savi kiváló ornitológus is volt, e témában született fő művei az Ornitologia Toscana (1827–1831) and Ornitologia Italiana (1873–1876). 1821 őszén jutott hozzá néhány példányhoz egy csíkozatlan, sötét színű, vörösesbarna színű nádiposzátafajból, ami új faj volt a tudomány számára. A madárról ő adott közre először teljes körű leírást, 1824-ben, és róla kapta a faj az angol nevét is: Savi's warbler (magyarul nádi tücsökmadár).
Halála után a pisai temetőben helyezték nyugovóra, emlékműve a pisai botanikus kertben található.