Ebben a cikkben a Pamír témával foglalkozunk, amely téma az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. A Pamír nagyon fontos téma a mai társadalomban, mivel jelentős hatással van a mindennapi élet különböző területeire. Ahogy haladunk előre ebben a cikkben, a Pamír-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől és történetétől a mai hatásig. Azt is megvizsgáljuk, hogy a Pamír milyen következményekkel és következményekkel jár a különböző területeken, valamint a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat. Végső soron ez a cikk egy teljes és gazdagító látásmódot kíván kínálni a Pamír-ről, azzal a céllal, hogy jobban megértse és jobban megismerje ezt a témát.
Pamír | |
![]() | |
Magasság | 7649 m |
Hely | ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Legmagasabb pont | Iszmoilí Szomoní-csúcs (Kommunizmus-csúcs; 7495 m) |
Terület | 120 000 km2 |
Hosszúság | 500 km |
Szélesség | 300 km |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Térkép | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pamír témájú médiaállományokat. |
A Pamír (tádzsikul: Кӯҳҳои Помир) hegység Közép-Ázsiában, a Himalája, Tien-san, Karakorum, Kunlun és Hindukus hegységek találkozásánál. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja.
Legmagasabb hegyei a 7495 méter magas Iszmoilí Szomoní-csúcs (1998-ig: Kommunizmus-csúcs), a 7134 méter magas Ibn Szína-csúcs (vagy Lenin-csúcs) és a 7105 méteres Korzsenyevszkaja-csúcs. Sok gleccser található a hegység területén, köztük a Fedcsenko-gleccser, amely 77 km-es hosszával a leghosszabb a sarki régión kívül.
A Pamír az Eurázsiai-hegységrendszer fiatal gyűrt övezetének egyik nagy csomózódási pontja. Nevét a hatalmas, erősen eljegesedett csúcsai között fekvő magas fennsíkok helyi nevéről kapta. Lejtőin mély, meredek falú folyóvölgyek alakultak ki. Keleti nyúlványa, a Tarim-medence fölött fekvő gerince különösen magas (Musztag-Ata, 7456 m; Kongur, 7719 m).[1]