Orrszarvú madár

Napjainkban a Orrszarvú madár egyre nagyobb érdeklődést vált ki a társadalomban. A Orrszarvú madár fontossága különböző területeken tükröződik, a politikától a populáris kultúráig. A Orrszarvú madár-ről alkotott vélemények és nézőpontok változatosak és gyakran ellentmondásosak, ami folyamatos vitát váltott ki a téma körül. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Orrszarvú madár relevanciáját napjainkban, elemezve következményeit és lehetséges következményeit. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a személyes kapcsolatokra gyakorolt ​​hatásáig a Orrszarvú madár olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen.

Orrszarvú madár
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes)
Család: Szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae)
Nem: Buceros
Faj: B. rhinoceros
Tudományos név
Buceros rhinoceros
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Orrszarvú madár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orrszarvú madár témájú médiaállományokat és Orrszarvú madár témájú kategóriát.

Az orrszarvú madár vagy más néven orrszarvú szarvascsőrű vagy kalaó (Buceros rhinoceros) a szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae) családjának leglátványosabb képviselője.

Malajzia nemzeti madara.

Elterjedése

Dél-Ázsiában, a Maláj-félszigeten és a Szunda-szigeteken (Szumátrán, Jáván és Borneón) él; a szubtrópusi-trópusi erdők lakója.

Alfajai

  • Buceros rhinoceros rhinoceros
  • Buceros rhinoceros borneoensis
  • Buceros rhinoceros sumatranus
  • Buceros rhinoceros sylvestris

Megjelenése

Hímjének testhossza eléri a 125 centimétert. Tollazata fekete-fehér, szeme környéke csupasz. Lekerekített szárnyában a 4. és 5. evezőtoll a leghosszabb.

Életmódja

Gyümölcsöket, rovarokat és hüllőket eszik.


Természetvédelmi helyzete

Helyenként még gyakori faj. Az élelmezési célú vadászat és az erdőirtás azonban fontos veszélyeztető tényezők, ezért a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a „mérsékelten veszélyeztetett” kategóriába sorolja a fajt.

Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.

Források