Orangután

A mai világban a Orangután még mindig nagyon fontos és vita tárgya. A Orangután-et sok éven át tanulmányozzák, elemzik és elmélkedik különböző területekről származó szakértők és tudósok. Jelentősége túlmutat a határokon, nemzedékeken és tudományterületeken, és egyetemes érdeklődés témává vált. A történelem során a Orangután felkeltette az emberiség kíváncsiságát és érdeklődését, hatása pedig vitára és elmélkedésre adott okot különböző kontextusokban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Orangután jelentőségét és hatását a mai társadalomban, valamint a múltbeli relevanciáját és a jövőbeni lehetséges hatását.

Orangután
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Öregcsalád: Emberszerűek (Hominoidea)
Család: Emberfélék (Hominidae)
Alcsalád: Ponginae
Elliot, 1912
Nem: Pongo
Lacépède, 1799
Fajok
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Orangután témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orangután témájú médiaállományokat és Orangután témájú kategóriát.

Az orangután (Pongo) az emberszabású majmok ázsiai neme. Fejlődési vonala (Ponginae alcsalád) mintegy 14 millió éve vált el a többi emberszabásúétól (Homininae és Dryopithecinae alcsaládok). Neve malájul erdei embert jelent. Az indonéz bennszülöttek félték és tisztelték, egyes törzseknél a férfiasság próbája volt egy kifejlett hím legyőzése kézitusában.

Eredetileg egy fajnak tekintették őket. 1996-ban két fajt különböztettek meg, a szumátrai orangutánt (Pongo abelii) és a borneói orangutánt (Pongo pygmaeus). 2017 novemberében bejelentettek egy harmadik fajt a tapanuli orangutánt (Pongo tapanuliensis). A borneói orangutánoknak viszont 3 alfaját különítik el:

  • Pongo pygmaeus pygmaeus (Északnyugat-Borneó),
  • Pongo pygmaeus morio (Északkelet- és Kelet-Borneó) és
  • Pongo pygmaeus wurmbii-t (Délnyugat-Borneó).

Elterjedése

A leletek tanúsága szerint régebben egész Délkelet-Ázsiában élt; napjainkra Borneó és Szumátra szigeteire szorult vissza.

Megjelenése, felépítése

Az orangután a legnagyobb testű fán élő állat. Nemi kétalakúsága erőteljes: a hímek 1,5 m magasak, tömegük 50–90 kg, a nőstények 1,25 méter magasak és 30–50 kilogrammosak. Az idős hím orangután jellegzetes pofalemezeket növeszt. Testét hosszú, vörös szőrzet borítja. Karjai lényegesen hosszabbak lábainál, a hímek karfesztávolsága 2–2,25 méter.

Életmódja

Elsősorban gyümölcsökkel, azon belül is főleg fügékkel táplálkozik. Az orangutánok mozgása különböző gyümölcsök éréséhez igazodik. Emellett eszik leveleket, gallyakat, rügyeket és virágokat, sőt esetenként földet is – alighanem ásványi anyagai miatt. Étrendjét kisebb rovarokkal, gerincesekkel, tojással egészíti ki. A fák lombozatában, odvaiban megmaradó esővizet issza.

Többnyire délelőtt és késő délután aktív. Éjszakára lombokból épít fészket a lombkoronaszintben, úgy 10–20 méter magasan. A vizet afrikai rokonaihoz hasonlóan kerüli, így úszni sem tud.

A kifejlett hím territóriuma nagyobb, mint a nőstényeké, és a területtel jár a párzás joga is. Még a nagy hímek territóriuma sem túl nagy: Borneón 2–6, Szumátrán 2–10 négyzetkilométer. Ennél nagyobb területet a sűrű esőerdőben nem is tudnának ellenőrizni. A fiatalabb hímek egyedül vándorolnak egyik területről a másikra, és ők is megpróbálnak párosodni a nőstényekkel, legtöbbször azok ellenkezésének dacára.

A nőstények egyedül vagy egy másik nősténnyel, illetve kölykeikkel élnek, jóval kisebb, átlagosan 0,65 négyzetkilométeres területen. A vezérhímekkel általában csak akkor találkoznak, amikor az párzani akar. A hímek viszonya rendkívül ellenséges; gyakoriak az összecsapások.

Szaporodása

A nőstények ösztrusz ciklusa 30 napos, az ovuláció a 15. nap környékére esik, és a fogékonyságának sok más majommal ellentétben nincs látható jele. A vezérhím több nősténnyel is párosodik. A borneói orangutánok 233–263 nap, a szumátraiak 227–275 nap vemhesség után rendszerint egy, körülbelül 1,5 kg-os kölyköt szülnek, de az ikerszülés sem ritka. A fiatal orangutánok anyjukba kapaszkodva utaznak a fák koronaszintjén. Az anya körülbelül 42 hónapos korában választja el kicsinyét. A szülői gondoskodásnak köszönhetően a kölykök halandósága alacsony; 91%-uk eléri az egyéves kort. A fiatalok 6–7 éves korukban válnak önállóvá. A nőstények anyjuk közelében maradnak, a hímek azonban messze vándorolnak.

A nőstények 7–10 éves korukban válnak ivaréretté; eddigre elérik felnőtt méretüket. Első kölyküket rendszerint 15 éves korukban szülik, a következőket pedig általában 8 évente. A hímek 10–12 éves korukig nőnek, de fizikai és szociális érettségüket csak körülbelül 14 évesen érik el. Vadon körülbelül 45 évig, állatkertben akár 60 évig is élhetnek.

Érdekességek

Az orangutánok rendkívül vonzódnak a tárgyakhoz, eszközökhöz; a vadon élő példányok is rendszeresen használnak eszközöket. Állatkertekben jó megfigyelőképességük, intelligenciájuk, erejük és eszközhasználó képességük révén ők a legsikeresebb szökőművészek.

Védelme

Az orangután az egyik leginkább veszélyeztetett állatfaj. A vadászat, az illegális állatkereskedelem mellett főleg élőhelyének pusztulása fenyegeti. Az orvvadászok megrendelésre szállítják a vadon fogott orangutánkölyköket, akik anyját rendszerint megölik. 1900-ban még mintegy 300 ezer orangután élt a vadonban, számuk 1971-re 4500 alá csökkent. Az aktív védelemnek, visszatelepítő programoknak köszönhetően jelenleg úgy 25 ezer orangután élhet a két szigeten; többségük Borneón. Az olajpálma-ültetvények miatti erdőirtás Borneón és Szumátrán jelentősen csökkenti az élőhelyüket; az egykor egységes populáció 21, egymástól elszigetelt csoporttá esett szét.[1]

Az állatkertek világszerte küzdenek az orangutánok megmentésért, főleg azzal, hogy ne kelljen a vadonból befogni állatokat, hanem az állatkerti populáció önfenntartó legyen. A többi emberszabású majomhoz hasonlóan az orangutánok is mindenütt a látogatók kedvencei, ezért sok állatkertben láthatók.

Magyarországon két állatkertben élnek orangutánok. A Budapesti Állatkertben szumátrai orangutánok a Nyíregyházi Állatparkban pedig borneói orangutánok láthatók.

Orángutánok a művészetben

Források

Jegyzetek

  1. Say no to palm oil Archiválva 2013. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben angol nyelvű forrás