Olimpiai járadék

Ez a cikk a Olimpiai járadék témával foglalkozik, amely az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált. A Olimpiai járadék létrejötte óta számtalan véleményt és vitát váltott ki, amelyek polarizálták a társadalmat. Éppen ezért kiemelten fontos ennek a jelenségnek a mélyreható és objektív elemzése, hogy megértsük a következményeit különböző területeken, a társadalmitól a gazdaságiig. Hasonlóképpen feltárjuk a Olimpiai járadék hatását különböző kulturális kontextusokban, valamint a lehetséges jövőbeli perspektívákat, amelyek az evolúciójából fakadhatnak. Reflexió és kritikai elemzés segítségével igyekszünk megvilágítani a Olimpiai járadék különböző aspektusait, hogy elősegítsük a konstruktív és gazdagító vitát erről a témáról.

 Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

Az olimpiai járadék bizonyos magyar állampolgárságú sportolóknak a sportról szóló 2004. évi I. törvény („sporttörvény”) rendelkezései szerint járó ellátás.

2009-ben kb. 900-an kapták, az államnak ez mintegy 1,2 milliárd forintjába került.[1]

A járadék folyósításának szabályai

A szabályok a sporttörvényben (59–61/A. §) és az olimpiai járadékról szóló kormányrendeletben vannak meghatározva, és a jogszabályok elfogadása óta eltelt időben számos esetben módosultak. A törvény részletesen rendelkezik a jogosultakról, az igény benyújtásáról, a folyósításról (többek között az olimpikon özvegyének is), az és esetleges érdemtelenné válásról, valamint a járadék megvonásáról is.

Jegyzetek

  1. ↑ Elvennék a bűnöző bajnokok életjáradékát – Sportgeza.hu (Index), 2009. december 3.

Források