Ebben a cikkben a Ole Rømer témáját fogjuk feltárni és elmélyíteni, megvizsgálva annak a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A Ole Rømer az elmúlt években érdeklődés és vita tárgya volt, és jelentősége a mai világban folyamatosan nő. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Ole Rømer pozitív és negatív aspektusait, hatását a különböző kontextusokban, valamint azt, hogy hogyan alakítja és vezeti a változásokat környezetünkben. Kritikus és tárgyilagos szemlélettel igyekszünk rávilágítani erre a mindennapi életünket nagymértékben befolyásoló kérdésre.
Ole Rømer | |
![]() | |
Született | 1644. szeptember 25.[1][2][3][4][5] Aarhus |
Elhunyt | 1710. szeptember 19. (65 évesen)[1][2][3][4][5] Koppenhága |
Állampolgársága | dán[6] |
Házastársa | Anne Marie Bartholin |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
![]() | |
Ole Rømer aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ole Rømer témájú médiaállományokat. | |
Ole Christensen Rømer (Århus, 1644. szeptember 25. – Koppenhága, 1710. szeptember 19.) dán csillagász, aki 1676-ban elsőként mérte meg közvetetten a fénysebességet.
Jean Picard tanítványa és barátja volt. 1671 és 1681 között Párizsban Lajos trónörököst tanította, valamint az akadémiának is tagja volt, majd Koppenhágában a matematika tanára lett, ahol a Longomontanus által alapított Rundetårn csillagvizsgáló hírnevét gyarapította. Egyszersmind a város és az állam tevékeny szolgálatában állott, polgármester és államtanácsos is volt.
Rømer a fénysebességet a Jupiter egyik holdja, az Io mozgása alapján határozta meg 1676-ban. Eltéréseket figyelt meg az Io periódusidejében, és az eltérésekből határozta meg a fénysebességet, amit ő 227 000 km/s-nak mért (a valóságban közel 300 000 km/s).[7]
Értékes meridián-megfigyelései 1728-ban a csillagvizsgáló leégése alkalmával majdnem teljesen elvesztek. Az ő javaslatára vezették be Dániában és Norvégiában a Gergely-naptárt.