Nyíregyházi Egyetem

Nyíregyházi Egyetem (University of Nyíregyháza)
Alapítva2000
HelyMagyarország, Nyíregyháza
Korábbi neveiNyíregyházi Főiskola
Bessenyei György Tanárképző Főiskola
Gödöllői Agrártudományi Egyetem - Mezőgazdasági Főiskolai Kar
MottóGenerációk tudása - generációk óta
TípusAlkalmazott tudományok egyeteme
Tanulólétszámkb. 5000
RektorDr. Szabó György
Elérhetőség
Postacím4400, Nyíregyháza Sóstói út 31./B
A Nyíregyházi Egyetem weboldala

A Nyíregyházi Egyetem (röviden: NYE) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye legnagyobb felsőoktatási intézménye, 2000. január 1-jén jött létre Nyíregyházi Főiskola néven, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem - Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Nyíregyháza) integrációjával. (Időnként napjainkban is emlegetik egyes egységeit az elődökre használt „TK” ('téká' - tanárképző), illetve „MG” ('emgé' - mezőgazdasági) néven.)

2016. január 1-jével átalakult alkalmazott tudományok egyetemévé. Számos szakterületen képez hallgatókat: agrár, bölcsészettudományi, gazdaságtudományok, informatika, műszaki, művészetközvetítési, pedagógusképzés, sporttudomány, társadalomtudományi, természettudományi képzési területeken.

Története

Jogelődök

Tanárképző Főiskola

A pedagógusképzés több mint másfél évszázados múltra tekinthet vissza Nyíregyházán. Az első, akkor még középfokú tanítóképző intézmény az evangélikusok iskolaszervező munkájának köszönhetően, 1847-ben nyitotta meg kapuit Nyíregyházán, de a működése már egy év után, 1848-ban ellehetetlenült. A tanítás 1859-ben indult újra, és az intézet Eperjesre való áthelyezéséig, 1873-ig folyamatosan fogadott és bocsátott ki tanítványokat. Ezt követően hosszabb szünet után, 1914 őszén indult meg újra Nyíregyházán az akkor már állami tanítóképzés (Nyíregyházi Magyar Királyi Állami Elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet), ami 1959-től felsőfokú oktatási intézményként működött. Emellett egy másik tanító(nő)képző is létesült a 20. század során a városban, amely tanárai révén ugyancsak a mai egyetem elődintézményének tekinthető: 1926-ban nyílt meg a Leánykálvineum, amely keretében református polgári iskola és tanítónőképző működött az 1948-as államosításig.

Részben a tanítóképzés hagyományaira alapozva 1962-ben Tanárképző Főiskola létesült Nyíregyházán. Az indulás éveiben három tanári szakon fogadott hallgatókat, akik az ún. kombinált (2 év nappali, 2 év levelező) képzési formában  készültek fel a tanári pályára. 1966-tól valósult meg a felső tagozatos szaktanárok nappali kétszakos képzése. A Felsőfokú Tanítóképző Intézet oktatói már 1962-től bekapcsolódtak a tanárképző főiskola munkájába. Az együttműködés előkészítette a két pedagógusképző intézmény összeolvadását, amely 1970-ben ment végbe, ezáltal megtörtént a tanító és tanárképzés intézményi fúziója. 1971-ben óvónőképzéssel bővült a képzési kínálat, 1972-ben pedig a főiskola felvette a Szabolcs megyéből származó Bessenyei György nevét, amelyet a 2000. január elsején életbe lépő integrációig viselt.

Mezőgazdasági Főiskola

Nyíregyházán már több mint 80 éves hagyománya van a mezőgazdasági szakemberképzésnek.  

Közel három éves előkészítő munka után 1939. március 1-én kezdődött meg a tanítás a nyíregyházi Kertmunkás Iskolában. A második világháborút követően a város és a megye újból összefogott, hogy magasabb szinten folytatódjon a szakemberképzés. Az intézmény Kertészeti Középiskolaként, illetve 1950 szeptemberétől Mezőgazdasági Technikumként folytatta működését. A képzés az eredeti általános kertészeti szakirányból 1950-ben gyümölcstermesztő, 1957-ben gyümölcs- és szőlőtermesztő szakirányúvá szerveződött. 1955-ben egy teljesen új szakterület, a mezőgazdasági gépészképzés is beindult.

1961-től újból változott a működés kerete: az intézmény immár felsőfokú mezőgazdasági technikumként  működött tovább, felsőfokú végzettségű szakembereket biztosítva az ekkoriban alakuló termelőszövetkezetek, a nagyüzemi gyümölcstelepítések részére. A képzéssel párhuzamosan megszerveződtek az oktatási egységek (tanszékek) is. A tanszéki szervezetet fokozatosan az új munkaköri elnevezéssel megbízott oktatók töltötték fel, nevezetesen felsőfokú technikumi tanársegéd, adjunktus, docens és tanár.

A hatvanas és hetvenes évek fordulóján a felsőfokú technikumok nagy részét megszüntették. Összesen három intézmény – köztük a nyíregyházi – lett önálló mezőgazdasági főiskola. Nyíregyházán a főiskolai szintű felsőfokú képzés az 1971-ben létesített Mezőgazdasági Főiskolán kezdődött el a Kertészeti Karon, illetve a Mezőgazdasági Gépészeti Karon.  A 80-as évek végére országosan felerősödtek az intézményi integrációs törekvések, melynek eredményeként a főiskola 1990. július 1-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) szervezetébe került, mint Mezőgazdasági Főiskolai Kar. Ezzel - a  közel 30 éves önálló működés után - a mezőgazdasági főiskolák közül utolsóként az intézmény beépült egy egyetemi szervezetbe, a szorosabb szakmai együttműködés reményében. 

Az egyesítés után

A 2000-ben megvalósult szervezeti integráció során a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karának egyesüléséből, illetve a belső strukturális átalakításból jött létre a Nyíregyházi Főiskola, amely 2016. január 1-jétől Nyíregyházi Egyetem néven, mint alkalmazott tudományok egyeteme működik.

Szervezeti felépítés

Intézetek és tanszékek

Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet

Tanszékei:

Szakjai:

Gazdálkodástudományi Intézet

Tanszékei:

Szakjai:

Környezettudományi Intézet

Tanszékei:

Szakjai:

Matematika és Informatika Intézet

Szakjai:

Műszaki és Agrártudományi Intézet

Tanszékei:

Szakjai:

Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet

Tanszékei:

Szakjai:

Tanítóképző Intézet

Alapszak:

Társadalom- és Kultúratudományi Intézet

Szakjai:

Testnevelés és Sporttudományi Intézet

Szakjai:

Történettudományi és Filozófia Intézet

Tanszékei:

Szakjai:

Turizmus és Földrajztudományi Intézet

Szakjai:

Vizuális Kultúra Intézet

Szakjai:

Zenei Intézet

Szakjai:

Agrár- és Molekuláris Kutató és Szolgáltató Intézet

Az AMKI egy interdiszciplináris K+F+I intézet, amelynek legfontosabb tevékenységei a következők:

További egységek

Létesítmények

A-épület

A Hallgatói Információs Központnak is nevezett épületet 2003 őszén adták át. Ide kerültek át az igazgatási egységek, továbbá az intézetek közül jelenleg itt található a Gazdálkodástudományi Intézet, Társadalom- és Kultúratudományi Intézet és a Történettudományi és Filozófia Intézet. Rendezvényterme a Bessenyei-aula.

B-épület

Az egykori Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tanulmányi Épülete, jelenleg itt található az Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet, a Környezettudományi Intézet, a Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, a Tanítóképző Intézet, a Turizmus és Földrajztudományi Intézet, a Vizuális Kultúra Intézet és a Zenei Intézet, továbbá a Bessenyei György Tanárképző Központ, a Szaknyelvi és Idegen Nyelvi Kommunikációs Központ, a Képzési és Továbbképzési Intézet. 2012–2013 során ide költözött át a főiskola könyvtára is. 2007-ben átadott rendezvényterme a Kodály-terem.

C-épület

A Kótaji úton található (de megközelíthető a Sóstói úti egység irányából is), 2004 őszén ide költözött a Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar, a jelenlegi szervezeti felépítésben pedig a Műszaki és Agrártudományi Intézet található itt. Megépítésével vált campus jellegűvé a főiskola.

D-épület

Az A- és B-épületet köti össze, emeletén hét körelőadóterem található.

E-épület

A „téglaépület” tetejére 2007 tavaszán épített új szinttel, illetve a földszint felújításával létrejött új tanulmányi épület, mely a Matematika és Informatika Intézetnek ad otthon. Összesen hat termében 120 számítógép segíti az oktatást.

Kollégiumi épületek

Sportlétesítmények

-Uszoda: A Botanikus kert mellett található. 28 °C-os víz van előírva, 5 sávval rendelkezik, 25 m hosszú.

-Atlétikai csarnok: A Sandra, illetve az E épület mögött található ponyvás épület, az alakja miatt a „Hernyó” becenevet kapta.

Botanikus Kert

Botanikus kert kialakítását már a főiskola alapításakor tervezték, de a tényleges építkezést csak 1972-ben kezdték el a sóstói erdőben. A Tuzson János Botanikus Kertet 1998-ban nyilvánították helyi védett természeti hellyé, és ekkor 5,6 ha-ra növelték annak területét. 2008-ra a gyűjtemény mérete elérte a 2500 taxont: ebből mintegy 1500 szabadföldön és 1000 melegházban látható.

További létesítmények

Jegyzetek

  1. A Nyíregyházi Egyetem története | Nyíregyházi Egyetem. www.nyf.hu. (Hozzáférés: 2020. október 4.)
  2. A Műszaki és Agrártudományi Intézet és jogelődjeinek története | Műszaki és Agrártudományi Intézet. www.nye.hu. (Hozzáférés: 2020. október 4.)

Források

További információk