Noreiai csata
Napjainkban a Noreiai csata olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Történeti eredetétől napjaink relevanciájáig a Noreiai csata vita, kutatás és elmélkedés tárgya volt. Számos oldalával és a társadalomra gyakorolt hatásával a Noreiai csata minden korosztály és szakma számára érdekes téma lett. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Noreiai csata különböző dimenzióit és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött relevanciájáig a Noreiai csata kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiség történelmében. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson a Noreiai csata izgalmas világán keresztül, és fedezzen fel mindent, ami e lenyűgöző téma mögött áll.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Noreiai csata | |||
 | |||
| A kimberek és teutonok vándorlása | |||
| Konfliktus | Kimber háború | ||
| Időpont | I. e. 112 | ||
| Helyszín | Noreia, Noricum (mai Neumarkt, Ausztria) | ||
| Eredmény | Kimber győzelem | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
 | |||
 é. sz. 46° 42′ 00″, k. h. 14° 25′ 60″46.700000°N 14.433300°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 00″, k. h. 14° 25′ 60″46.700000°N 14.433300°E | |||
| A kimber háború |
|---|
A noreiai csatát Kr. e. 112-ben vívták. A csatamezőn a Római Köztársaság serege súlyos vereséget szenvedett a kimberek és a teutonok egyesült erőitől.
A csata
A konfliktus előzménye az volt, hogy az észak felől délkeletre vándorló proto-germán törzsek megtámadták a rómaiak szövetségeseit, a tauriscusokat. Gnaeus Papirius Carbo római consul felszólította őket, hogy hagyják el a tauriscusok területét. A kimberek, akik már hallottak a rómaiak félelmetes erejéről, a római sereg nagyságát és erős pozícióját látva, beleegyeztek a visszavonulásba. Carbónak azonban nem állt szándékában kiengedni a kimbereket és a győzelem dicsőségét a kezéből. A kimberek és a teutonok mellé adott vezetők, ahelyett hogy a határig kísérték volna a sereget, Carbo kelepcéjébe csalták őket. A germánok azonban, vagy kémeik vagy az egyik vezető árulása útján, tudomást szereztek a csapdáról. A csatára Noreia mellett került sor a mai Karinthia földjén. A római sereg olyan vereséget szenvedett, hogy csak egy vihar mentette meg a teljes pusztulástól.
A következmények
Carbónak sikerült megmentenie az életét és a serege maradványait. (A germánok pedig valami okból azt hitték, hogy megölték.) A Szenátus megszégyenítette és megfosztotta consuli címétől, de nem száműzték, ahogy az a legyőzött parancsnokok esetében ez szokott volt. Róma a legrosszabbra készült, de a kimberek és a teutonok nyugat felé, Gallia felé vonultak. A noreia-i csata csak az első volt a rómaiak súlyos vereségei közül, a kimber háború végül mégis Róma győzelmével ért véget.
Kapcsolódó szócikkek
- Livius Könyv LXVII
