Noferirkaré-piramis
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Noferirkaré-piramis hatását a mai társadalomra. A történelem során a Noferirkaré-piramis alapvető szerepet játszott az emberek életében, befolyásolva azt, ahogyan gondolkodnak, cselekszenek és viszonyulnak az őket körülvevő világhoz. A Noferirkaré-piramis eredetétől napjainkig viták és viták tárgya volt, vegyes véleményeket generált és vegyes érzelmeket ébreszt. Átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Noferirkaré-piramis hogyan formálta a kultúrát, a politikát, a gazdaságot és a társadalom egyéb aspektusait, és elgondolkodunk a modern időkben betöltött relevanciáján. Ez a cikk a Noferirkaré-piramis teljes és gazdagító vízióját kívánja bemutatni, és arra kéri az olvasót, hogy elmélkedjen és mélyebbre ásson egy, a mai világ számára rendkívül fontos témát.
| Noferirkaré-piramis | ||||
 | ||||
| Építtető: Noferirkaré | ||||
| Ókori neve |
A (király) lelkének piramisa | |||
| Épült | i. e. 25. század | |||
| Típusa | álpiramis | |||
| Magassága | 72–73 méter | |||
| Alap élhossza | 104 méter | |||
| Oldalak dőlésszöge | ~54° | |||
| Anyaga | mészkő | |||
| Hajógödrök száma | 2 | |||
| Kamrák száma | 3 | |||
| Elhelyezkedése | ||||
 Noferirkaré-piramis
Pozíció Egyiptom térképén
| ||||
 é. sz. 29° 53′ 42″, k. h. 31° 12′ 09″29.895000°N 31.202500°EKoordináták: é. sz. 29° 53′ 42″, k. h. 31° 12′ 09″29.895000°N 31.202500°E | ||||
Noferirkaré piramisa az V. dinasztia egyik síremléke, a másodikként épített Abu Szír-i piramis.
Az építtető
Noferirkaré Uszerkaf és I. Hentkauesz idősebb fia. Nem tudjuk, miért nem ő követte Uszerkafot a trónon, és azt sem, miért ő követte öccsét, Szahurét annak halála után, és nem Szahuré fia. Rossz viszonyról, belviszályról azonban nem lehetett szó, mert Noferirkaré folytatta az öccse által teremtett hagyományt, ugyanott temetkezett és ugyanolyan konstrukciójú sírt építtetett magának. A különbség mindössze annyi, hogy nagyobb lett volna, ha elkészül. Noferirkaré valószínűleg nem volt már fiatal trónra lépésekor, és meghalt piramisa elkészülte előtt. Az is lehetséges, hogy az építési szakaszok között hosszabb szünet volt.
A felépítmény
A piramis nagy részét szabálytalan alakú mészkőtömbökből építették fel, amelyeket 73°-ban a mag felé döntött rétegekben helyeztek el. Az utolsó rétegeket egyenletesebbre faragott kövekből rakták. A sír eredetileg lépcsős piramis volt hat vagy hét lépcsővel, de végül sima mészkő burkolatot kapott, így a valódi piramisokhoz hasonlított. Miroslav Verner szerint azonban csak az alsó fokot akarták beburkolni, így megmaradt volna lépcsősnek kész állapotában is.
Bizonyíthatóan több szakaszban épült. Az első lépés egy körülbelül a Szahuré-piramissal megegyező méretű lépcsős piramis elkészítése volt. Ezt később minden oldalon újabb kőrétegekkel megnagyobbították. A harmadik szakaszban mészkő burkolat került rá. Megkezdődött egy negyedik szakasz is, amelyben egy rétegnyi vörös gránittal ismét beburkolták volna, de e munkálatok az első sorok lerakása után félbeszakadtak, és sosem indultak újra.
Az alépítmény
A piramisba vezető folyosó és a kamrák struktúrája megegyezik a Szahuré-piramissal. Mindössze annyi a különbség, hogy egy második előkamra került majdnem a piramis középpontja alá – a bejárati folyosóban egy kis keleti törés van –, ebből nyugatra nyílik a sírkamra. A folyosó ilyen irányváltoztatása a következő öt királypiramisnál is megfigyelhető. Elődjéhez hasonlóan ez az alépítmény is romos állapotú. Szarkofágnak nyomát sem találták az újkori régészek.
A piramiskerület
A piramiskörzet is csak részben készült el. Az északi és déli oldalon is elhelyeztek egy bárkagödröt, ezek közül a délit feltárták, de maga a napbárka rekonstruálhatatlan módon elkorhadt. Már a halotti templomot is sietve fejezték be – csak az öt szoborfülkés áldozó terem készült kőből, a bejárati csarnok és az udvar már vályogtéglás –, a feljáró út és a völgytemplom építése az alapozásnál szakadt meg. Az udvar oszlopai lótuszfejesek voltak, de fából készültek. Kultikus piramisnak és királynéi mellékpiramisoknak nyoma sincs – bár talán II. Hentkauesz sírja eredetileg annak készült, csak később önálló körzet épült köré –, a kerítésfal is csak vályogból készült. A völgytemplom helyét később fia, Niuszerré foglalta el, és a saját templomát építtette ide.
A halotti templom tárolókamráiból az 1890-es években komplett archívum került elő, amely a halottkultusszal kapcsolatos ismereteinket bővítette ki.
Kapcsolódó cikkek
Források
- Baines, John, Málek, Jaromír. Az ókori Egyiptom atlasza, ford. Udvarhelyi László (magyar nyelven), Budapest: Helikon Kiadó Kft.. 1. kiadás: ISBN 963-208-068-8, 2. kiadás: ISBN 963-208-642-2 (2000)
- Verner, Miroslav. Az V. dinasztia piramisai, in: Hawass, Zahi (szerk). A piramisok rejtett kincsei, Pécs: Alexandra, 237–263. o. (2003). ISBN 963-368-533-8
- Lehner, Mark. The Complete Pyramids (angol nyelven). London: Thames & Hudson (1998). ISBN 0500050848
- Zamarovský, Vojtech. Felséges piramisok. Madách Bratislava (1981)
| előző: Szahuré-piramis |
 |
következő: II. Hentkauesz piramisa |
