Nodosauridae

A mai cikkben a Nodosauridae témájában fogunk elmélyülni, feltárva következményeit, jellemzőit és lehetséges alkalmazásait. A Nodosauridae olyan téma, amely számos területen érdeklődés és vita tárgyát képezi, ellentmondó véleményeket generál, és megkérdőjelezi a kialakult koncepciókat. Ebben a cikkben elmélyülünk a Nodosauridae történetében, elemezzük mai relevanciáját, és megvizsgáljuk a hatását különböző összefüggésekben. Ezenkívül megállunk a Nodosauridae körül létező különböző perspektíváknál, és olyan panorámaképet kínálunk, amely lehetővé teszi a téma összetettségének megértését. Kritikus és gazdagító pillantással foglalkozunk a Nodosauridae sokrétű aspektusával, azzal a céllal, hogy gazdagítsuk az ismereteket, és ösztönözzük a jelentésének és jelentőségének mélyreható elmélkedését.

Nodosauridae
Evolúciós időszak: 164,7–65,5 Ma
jura–kréta
Az Edmontonia rekonstrukciója
Az Edmontonia rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Madármedencéjűek (Ornithischia)
Alrend: Thyreophora
Alrendág: Ankylosauria
Család: Nodosauridae
Marsh, 1890
Nemek

Lásd a szövegben.

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nodosauridae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nodosauridae témájú kategóriát.

A Nodosauridae az ankylosaurus dinoszauruszok egyik családja, amely a kréta időszakban élt a mai Észak-Amerika, Ázsia, Ausztrália, Antarktisz és Európa területén.

Anatómia

A Nodosauridae diagnosztikus jellemzői közé az alábbiak tartoznak: a szem feletti kidudorodás, a nyakszirt alapjához kapcsolódó csontízületvég és a premaxillán levő díszítés. Egy negyedik, bizonytalan tulajdonság is ismertté vált: a vállcsúcs egy csomószerű nyúlvány. Az ankylosaurusokhoz hasonlóan az összes nodosauridát közepes- vagy nagyméretű, nehéz felépítésű, négy lábon járó növényevő dinoszauruszként írták le, amely kis fogacskákkal és szagittális bőrcsontsorokkal (egyfajta páncélzattal) rendelkezett a háta két oldalán.

Taxonómia

Osztályozás

A Nodosauridae családot Othniel Charles Marsh hozta létre 1890-ben, és a Nodosaurus nemhez kapcsolta.

Törzsfejlődés

A Nodosauridae kládot először Paul Sereno definiálta 1998-ban „a Panoplosaurushoz az Ankylosaurusnál közelebb álló valamennyi ankylosaurus” számára, Matthew K. Vickaryous, Teresa Maryańska és David B. Weishampel pedig 2004-ben (a The Dinosauria második kiadásában) követték a definíciót. Vickaryous és szerzőtársai két nodosaurida nemet, a Struthiosaurust és az Animantarxot bizonytalan helyzetűnek (incertae sedisnek) ítélték, a csoport legkezdetlegesebb tagjának pedig a Cedarpelta tűnt a számukra.[3]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Burns, Michael E. (2008). „Taxonomic utility of ankylosaur (Dinosauria, Ornithischia) osteoderms: Glyptodontopelta mimus Ford, 2000: a test case”. Journal of Vertebrate Paleontology 28 (4), 1102–1109. o. 
  2. ↑ Carpenter, Kenneth, Bartlett, Jeff; Bird, John; and Barrick, Reese (2008). „Ankylosaurs from the Price River Quarries, Cedar Mountain Formation (Lower Cretaceous), east-central Utah”. Journal of Vertebrate Paleontology 28 (4), 1089–1101. o. 
  3. ↑ Vickaryous, M. K., Maryańska, T., and Weishampel, D. B.. Chapter Seventeen: Ankylosauria, The Dinosauria, 2nd edition, University of California Press (2004) 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nodosauridae című en Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Carpenter, K..szerk.: Carpenter, K.: Phylogenetic analysis of the Ankylosauria - The Armored Dinosaurs. Bloomington & Indianapolis: Indiana University Press, xv–526. o. (2001) 
  • Ősi Attila (2005. 06). „Hungarosaurus tormai, a new ankylosaur (Dinosauria) from the Upper Cretaceous of Hungary”. Journal of Vertebrate Paleontology 25 (2), 370–383. o.