Nibelung-strófa
A Nibelung-strófa téma fontosságáról régóta vita folyik tudományos és szakmai körökben. A technológia fejlődésével, valamint a kultúra és a társadalom változásaival egyre fontosabbá vált a Nibelung-strófa alapos megértése és elemzése. A történelem során a Nibelung-strófa visszatérő téma volt különböző kontextusokban és tudományágakban, bemutatva fontosságát és a mindennapi életre gyakorolt hatását. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nibelung-strófa különböző aspektusait, az eredetétől és fejlődésétől a jelenlegi következményeiig és a jövőre vonatkozó relevanciájáig.
A Nibelung-strófa alapja négy párrímes nagysor. Minden nagysor két kissorból (kezdő- és zárósor) áll. A kezdő sorok négy, a záró sorok három hangsúlyos szótagot tartalmaznak. Kivételt képez a negyedik nagysor záró sora, amely négy hangsúlyos szótagot tartalmaz. Alapképlete tehát a következő: 4|3 / 4|3 / 4|3 / 4|4. Ebben a strófaformában íródott a Nibelung-ének:
- Ez wuohs in Burgonden || ein vil edel magedîn,
- daz in allen landen || niht schoeners möhte sîn,
- Kriemhild geheizen. || Si wart ein schoene wîp.
- dar umbe muosen degene || vil verliesen den lîp.
A Nibelung-ének magyar nyelven Szász Károly fordításában 6|7-es jambikus sorokban szólal meg. A nibelungi sorok változata az ún. nibelungizált alexandrin. Ez leggyakrabban 7|6 osztású jambikus periódusokból áll, de 7|7, 6|7, 6|6-os változata is megtalálható.
A magyar irodalomban Garay János próbálta meghonosítani. Arany János is használta a Csaba királyfi egyik feldolgozásában, illetve Tompa Mihály is kedvelte.
