Mai cikkünkben a Neobatrachus kunapalari lenyűgöző világát tárjuk fel, amely téma minden korosztály és nemzetiség figyelmét felkeltette. A Neobatrachus kunapalari eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig tanulmányozás és vita tárgya volt különböző területeken. Ebben a cikkben a Neobatrachus kunapalari különböző oldalait, a mindennapi életben gyakorolt hatásait és a jelenlegi kontextusban való relevanciáját fogjuk felfedezni. A terület szakértőivel készült interjúkkal és konkrét példákkal elmerülünk a Neobatrachus kunapalari izgalmas univerzumában, és elgondolkodunk az életünkre gyakorolt hatásán.
Neobatrachus kunapalari | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Neobatrachus kunapalari Mahony & Roberts, 1986 | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Neobatrachus kunapalari témájú rendszertani információt. |
A Neobatrachus kunapalari a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) családjába, azon belül a Neobatrachus nembe tartozó faj.
Ausztrália endemikus faja. Az ország Nyugat-Ausztrália államának délnyugati felén, Menziestől dél felé, és keletre a Nullarbor-síkság pereméig honos.[1] Elterjedési területének mérete 537 900 km².[2]
A faj tudományos neve az őslakos kukatja (más elnevezéssel gugadja) emberek nyelvén békát jelent.[3]
Közepes méretű békafaj, mérete elérheti a 6 cm-t. Háta sárgásbarna, barna, vagy szürkés-rózsaszín, sötétbarna vagy fekete foltokkal tarkítva. Hasa fehér. Szemei dülledtek.[3] Pupillája függőleges elhelyezkedésű, írisze ezüst színű. Mellső lábainak ujjai között nincs úszóhártya, hátsókon csaknem teljesen fejlett úszóhártya található. Lábainak középcsonti részén, alul gumós kinövés nőtt, a gumók szegélye fekete. Ezt az ásó alakú kinövést az üregek ásására használja.[4]
A Neobatrachus kunapalari tetraploid faj, ami azt jelenti, hogy kétszer annyi kromoszómája van, mint a Neobatrachus nem többi fajának.[3]
Vizet át nem eresztő talajú, ritkás növényzetű területek lakója. Heves esőzések után párzik és rakja le petéit. A petéket zavaros vízű agyagos pocsolyákba helyezi.[2] A petecsomók a víz aljára süllyednek. Az ebihalak elérhetik a 9 cm hosszúságot is, színük aranyos-szürkés. Kifejlődésük nagyjából öt hónapig tart.[4]
A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési területén számos védett terület található Nyugat-Ausztráliában.[5]