Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

Ebben a cikkben a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács-et és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását vizsgáljuk meg. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács téma az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki, mivel hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Megjelenése óta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács vitát és elmélkedést váltott ki különböző szektorokban, ami a következményeinek mélyreható elemzéséhez vezetett. Ebben az értelemben érdekes többet megtudni a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács-ről és arról, hogyan fejlődött az idők során, valamint relevanciájáról a jelenlegi környezetben. Ezért a következő néhány sorban a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács sokrétű aspektusaival és a jelenkori társadalomban betöltött szerepével foglalkozunk.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, NFFT, Magyarország hosszú távú fenntartható fejlődésével és az azzal kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamatokkal foglalkozó testülete.

Története

A NFFT létrejötte két Országgyűlési határozathoz kötődik, amelyek kimondták, hogy a hazai fenntartható fejlődési alapelvek és feladatok koordinálására valamint a társadalmi részvétel elősegítésére egy, az ezzel a témával foglalkozó testületet hoznak létre, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot.

A határozatok:

  • 100/2007. (XI. 14.) OGY. Határozat a Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól[1]
  • 57/2008. (V. 22.) OGY. Határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről[2]

További, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos országgyűlési határozatok:

Lásd még

Jegyzetek

Források

További információk