Nemzeti Atlétikai Központ

Ebben a cikkben a Nemzeti Atlétikai Központ témáját fogjuk alaposan megvizsgálni. A kezdetektől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig a Nemzeti Atlétikai Központ felkeltette a tudósok, szakértők és rajongók figyelmét. Az évek során a Nemzeti Atlétikai Központ kulcsszerepet játszott különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Nemzeti Atlétikai Központ különböző aspektusait és időbeli alakulását. Kutatásokkal és vitákkal reméljük, hogy megvilágítjuk ezt a ma oly aktuális témát.

Nemzeti Atlétikai Központ
A Nemzeti Atlétikai Központ 2025 januárjában
A Nemzeti Atlétikai Központ 2025 januárjában
Adatok
ElhelyezkedésBudapest IX. kerülete
Építés éve2020–2023
Megnyitás ideje2023. június 17.
Befogadóképesség36 000
Tulajdoni viszonyok
TulajdonosMagyar Állam
KezelőNemzeti Sportügynökség Zrt.
Az építkezés adatai
ÉpítészFerencz Marcel - NAPUR Architect Kft
KivitelezőkZÁÉV-Magyar Építő konzorcium
Költség246 milliárd Ft
Elhelyezkedése
Nemzeti Atlétikai Központ (Budapest IX. kerülete)
Nemzeti Atlétikai Központ
Nemzeti Atlétikai Központ
Pozíció Budapest IX. kerülete térképén
é. sz. 47° 27′ 48″, k. h. 19° 04′ 12″47.463333°N 19.070000°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 48″, k. h. 19° 04′ 12″47.463333°N 19.070000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzeti Atlétikai Központ témájú médiaállományokat.

A Nemzeti Atlétikai Központ sportrendezvények lebonyolítására alkalmas létesítmény. A központ Budapest IX. kerületében és a Csepel-sziget északi részén, a Ráckevei-Duna és a Duna partja mellett található.

Története

A Nemzeti Atlétikai Központ stadionja az Atlétikai világbajnokság alatt
A VITUKI 2020-ban lebontott tornya

2017 szeptemberében a Magyar Atlétikai Szövetség az újonnan felépülő stadionnal megpályázta a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezésének jogát. 2018. december 4-én az IAAF bejelentette, hogy Budapest elnyerte a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezését.[1]

A stadion helyén az 1886-ban alapított Vízrajzi Szolgálatból 1952-ben megszervezett Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) telepe üzemelt. Az 1976-ban épült toronyházát 2020 decemberében bontották le.[2] Ezzel párhuzamosan indult az új stadion kivitelezése.[3] A létesítmény kapacitását 35 000 fő[4] befogadására tervezték a világbajnokság ideje alatt, amit a sportesemény után 15 000 férőhelyesre csökkentettek.[5]

A 204 milliárd forintos beruházás keretében nemcsak stadion épült, hanem szabadtéri atlétikai edzőpályák,[* 1] klubház, dobófészer és lelátó[* 2] is, valamint az aréna mellett egy kisebb park és egy gyalogos/kerékpáros híd is létesült.[6][7] 2022 nyarán a kormány majdnem 8 milliárd forinttal, majd ősszel még 27 milliárd forinttal növelte a beruházás költségvetését, igy az már meghaladta a 238 milliárd forintot.[8] 2022. december 1-jén az 1598/2022. (XII. 1.) Korm. határozat tovább emelte a beruházás összegét, amely így már meghaladta a 246 milliárd forintot is.

2023. június 17-én átadták a létesítményt és tőle délre, a Ráckevei-Duna ágon a felújított Kvassay-zsilipet.[9] Július 7–8-án rendezték az első versenyt, a 2023-as magyar atlétikai bajnokságot. Az első győztes Márton Anita lett női diszkoszvetésben.

Megközelíthetőség

A létesítmény közelében nem lehet autóval, busszal parkolni.[10]

Közösségi közlekedéssel:

Járat Megálló Távolság
1
Közvágóhíd
700 m (gyalog 10 perc)
2, 24
Közvágóhíd
600 m (gyalog 8 perc)
54, 55, 223E, 224, 224E, 255E
Közvágóhíd
600 m (gyalog 8 perc)
Közvágóhíd
600 m (gyalog 9 perc)
179 (csak hétköznap)
Nemzeti Atlétikai Stadion
300 m (gyalog 3 perc)

Megjegyzések

  1. ↑ 8 sávos 400 m-es szabványos futópálya, 8 sávos 100 m-es egyenes futópálya síkfutáshoz, 8 sávos 110 m-es egyenes futópálya gátfutáshoz, 2× távolugrás és hármasugrás, 2× rúdugrás, 2× magasugrás (+1× magasugróhely, opcionális), 8× súlylökés, 7× diszkosz- és kalapácsvetés, 1× diszkoszvetés, 4× gerelyhajítás
  2. ↑ Klubház: 792,66 m², öltözők, irodák célfotó helyiség; Dobófészer: 501,27 m², öltöző, edzőterem; Lelátó: 200 fő befogadására alkalmas, fedett, nyitott

Jegyzetek

  1. ↑ Fehér János: Budapest kapta a 2023-as atlétikai világbajnokságot. index.hu, 2018. december 4. (Hozzáférés: 2018. december 4.)
  2. ↑ Reich Gyula - Volt egyszer egy VITUKI (Mérnök Újság, 2021. január február)
  3. ↑ Megkezdődött a Budapesti Atlétikai Stadion építése (PestBuda.hu)
  4. ↑ Nemzeti Atlétikai Központ | Budapest 23 | World Athletics Championships. worldathletics.org. (Hozzáférés: 2023. június 14.)
  5. ↑ Atlétika: Magyarország rendezi a 2023-as világbajnokságot! www.nemzetisport.hu (2018. december 4.) (Hozzáférés: 2018. december 6.)
  6. ↑ 204 milliárd: többet költünk az atlétikai vb infrastruktúrájára, mint a Puskás stadionra. 24.hu, 2020. október 31.
  7. ↑ Egyszerre 3 Mészáros-cég dolgozhat ugyanazon a projekten: 15,8 milliárdért építhetnek atlétikai pályákat. Átlátszó.hu, 2022. február 9.
  8. ↑ 27 milliárddal, 238 milliárd forintra nőtt a Nemzeti Atlétikai Központ építési költsége. 444.hu, 2022. október 20.
  9. ↑ nemzetisport.hu: Atlétikai vb: szombaton megnyit a nagyközönség számára a Nemzeti Atlétikai Központ (magyar nyelven). NSO.hu, 2023. június 16. (Hozzáférés: 2023. augusztus 1.)
  10. ↑ 128. atlétikai magyar bajnokság. www.atletika.hu (Hozzáférés: 2023. július 5.)