A mai világban a Negyedik Ponta-kormány olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt befolyása, akár a tudományos területen való relevanciája miatt, a Negyedik Ponta-kormány továbbra is vitákat kelt és vonz a különböző területeken. Az idő előrehaladtával a Negyedik Ponta-kormány folyamatosan fejlődik, és meglepi a közösséget, bizonyítva fontosságát és azt a képességét, hogy továbbra is felkelti a sokszínű közönség figyelmét. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Negyedik Ponta-kormány különböző aspektusait és perspektíváit, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjunk erről a globálisan releváns témáról.
A negyedik Ponta-kormány Románia kormánya volt, amely 2014. december 17-én lépett hivatalba és 2015. november 4-én szűnt meg megbízatása. A kormánykoalíciót a Szociáldemokrata Párt (PSD) és két kisebb párt, a Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta. A miniszterelnök, Victor Ponta és kormánya a bukaresti Colectiv szórakozóhelyen történt tűzeset és az azt követő tüntetések hatására mondott le. Sorin Cîmpeanu oktatásügyi és tudományos kutatási miniszter vezetésével – mint ügyvivő kabinet – november 17-éig, a Cioloș-kormány megalakulásáig a helyén maradt.
Victor Ponta kormányfő 2014. december 14-én bejelentette, hogy mind az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD), mind a kisebb koalíciós pártok – Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR), Konzervatív Párt (PC), valamint a kormányba újonnan belépő Liberális Reform Párt (PLR) – választmánya megszavazta a korábbinál karcsúbb kabinet névsorát. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem képviseltette magát az új kormányban, melynek csak egy miniszterelnök-helyettese maradt Gabriel Oprea belügyminiszter, az UNPR elnöke személyében,[13] továbbá a kormány tagjainak száma 25-ről 22-re csökkent. Ponta negyedik összetételű kabinetjének a bukaresti parlament másnap bizalmat szavazott,[14] majd december 17-én tagjai az elnöki hivatalban letették esküjüket.[15] 2015 júniusában a kormánykoalíció két kisebb pártja, a Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök vezette PLR és a Daniel Constantin mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter által vezetett PC fúziójából egy új, szabadelvű párt jött létre Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) néven.[16]
2015. június 14-én az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) bejelentette, hogy vádat kíván emelni Victor Ponta ellen többrendbeli okirathamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnrészesség gyanújával.[17] Június 14-én azonban miniszterelnök térműtétre utazott Törökországba, Isztambulba, mivel egy kosárlabda-mérkőzés közben térdsérülést szenvedett. Helyét június 21. és 2015. július 9. között ideiglenesen Gabriel Oprea belügyminiszter vette át.[18] A törvényhozás nem függesztette fel a miniszterelnök mentelmi jogát. Később Ponta okiratokat nyújtott be a DNA-nak, amelyek szerinte ártatlanságát bizonyították. A vádemelésre végül szeptember 17-én került sor.
2015. november 4-én – a bukaresti Colectiv klubban történt halálos áldozatokat követelő diszkótűz miatt – az utcára vonuló tüntetők nyomására Victor Ponta bejelentette lemondását,[19] másnap pedig Klaus Johannis államfő ügyvivő miniszterelnöknek Sorin Cîmpeanut nevezte ki.[2] A demonstrációk hatására november 6-án a belügyminiszter, Gabriel Oprea is távozott az ügyvivő kormányból átadva a minisztérium vezetését államtitkárának, Ilie Botoș-nak.[20] Opreát az államfő hivatalosan csak november 9-én mentette fel tisztségeiből, és ekkor Cîmpeanut bízta meg a belügyi tárca vezetésével.[4]
|
előző kormány: |
következő kormány: |