Nappali lepkék

Ebben a cikkben a Nappali lepkék témáját vizsgáljuk meg különböző nézőpontokból és multidiszciplináris megközelítéssel. Elemezzük a társadalomra gyakorolt ​​hatását, jelentőségét napjainkban és időbeli alakulását. Ezenkívül megvizsgáljuk a Nappali lepkék körül létező különböző véleményeket és elméleteket, valamint annak hatását különböző területeken, mint például a kultúra, a politika, a gazdaság és a technológia. Ezzel az átfogó elemzéssel reméljük, hogy átfogó és részletes képet adunk a Nappali lepkék-ről, azzal a céllal, hogy gazdagítsuk az ismereteket és ösztönözzük a vitát a témával kapcsolatban.

Zerynthia rumina

A nappali lepkék (Diurna) a lepkék (Lepidoptera) hagyományos rendszertanában a nagylepkék (Macrolepidoptera) egyik rendszertani csoportja. A genetikai vizsgálatok kiderítették, hogy a csoport – miként párja, az éjszakai lepkéké (Heterocera) is – parafiletikus, a lepkészek azonban kényelmi szempontból továbbra is használják – főleg, hogy a bennük elkülönített családok már monofiletikusak, és biztosítja visszakapcsolódásukat a genetikus rendszertanba. Hazai nappali lepkéknél ezeket a taxonómiai problémákat jelentősen enyhíti, hogy valamennyien a Bombycina altagozat Rhopalocera kládjába tartoznak. Ezért ezt valódi nappali lepkéknek nevezve Magyarországon a klád a nappali lepkék szinonimájaként használható.

Származásuk, elterjedésük

Az éjjeli lepkékből alakultak ki, de jóval azok után: első ismert maradványaik alig 40 millió évesek.[1]

A fajok többsége trópusi. A Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület adatbázisa (2014. december) szerint hazánkban öt családjuk fajai fordulnak elő:

A korszerű rendszertanok a farkasalmalepkeformákat az apollóformák (Parnassiinae) Luehdorfiini nemzetségébe sorolják.[2]

Megjelenésük, felépítésük

A tágabban értelmezett nappali lepkék közé azok tartoznak, amelyek:

  • csápja a végén bunkószerűen megvastagszik és
  • szárnyait nem kapcsolja össze erre módosult készülék.

A csoportot hagyományosan két alcsoportra bontják:

utóbbiak csápbunkója vékony, néhány ízből álló fonálban végződik, a fejük pedig igen széles, robusztus (Ronkay).

A legtöbbjük élénk színezetű vagy fehér, mintás. Viszonylag sok faj mellső lábpárja elcsökevényesedett, ezeknek gyakorlatilag négy lába van.[3]

Életmódjuk, élőhelyük

Bár elnevezésük arra utal, hogy fajai nappal repülnek, ez nem teljesen igaz: a nappali lepkék néhány faja éjszakai életet él, és épp így, az „éjszakai lepkék” között is van néhány nappal repülő faj (Ronkay). Nyugalmi helyzetben a legtöbb faj a háta felett összecsukva tartja szárnyait.[4]

Jegyzetek

  1. ↑ Paul Whalley, 1998: Lepkék és pillangók. Park Könyvkiadó, Budapest, p. 6.
  2. ↑ Wikifajok: Zerynthia
  3. ↑ Paul Whalley, 1998: Lepkék és pillangók. Park Könyvkiadó, Budapest, p. 6–7.]]
  4. ↑ Paul Whalley, 1998: Lepkék és pillangók. Park Könyvkiadó, Budapest, p. 6.]]

Források