A Nanocső téma a történelem során a vita és az érdeklődés kimeríthetetlen forrása volt. A Nanocső létrejötte óta megragadta a kollektív képzeletet, és emberek millióiban keltette fel a kíváncsiságot szerte a világon. Társadalomra gyakorolt hatása és relevanciája különböző területeken, mint például a kultúra, a politika, a tudomány vagy a technológia, egyetemes érdeklődésre számot tartó témává teszik. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nanocső számos aspektusát, eredetétől a mai világra gyakorolt hatásáig, elemezve következményeit és időbeli alakulását.
Nanotechnológia Nanoszerkezetek |
---|
![]() |
|
Szakterületek |
Anyagtudomány, Szilárdtestfizika, Atomfizika, Mezoszkopikus fizika, Felületfizika, Félvezetők |
Alapjelenségek |
Nanoszerkezet, Kvantumbezárás, Van Hove-szingularitás, Kétdimenziós elektrongáz, Ballisztikus vezetés, Önszerveződés, Alagúthatás |
Eljárások |
Nanolitográfia, Atomerő-mikroszkóp, Pásztázó alagútmikroszkóp, Pásztázó elektronmikroszkóp, Transzmissziós elektronmikroszkóp, Mágneses magrezonancia |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nanotechnológia témájú médiaállományokat. |
A nanocsövek olyan apró, nanoméretű, belül üres, henger alakú anyagi szerkezetek, melyek falát azonos vagy különböző, egymással kovalens kötéssel összekapcsolódó atomok alkotják. Néhány nanométeres belső átmérőjükhöz képest hosszuk több tíz- vagy százezerszer is nagyobb lehet.
Előállítottak már szén, bór-nitrid, szilícium-dioxid, titán-dioxid, réz(II)-oxid, cink-oxid nanocsöveket is.
A szén nanocsövek a szén harmadikként felfedezett allotrop módosulatai, azaz a fullerének családjának a tagjai. Átmérőjük a nanométeres tartományba esik: 0,6–1,8 nm, hosszuk néhány mikrométertől akár centiméteres nagyságig is terjedhet. A csövek falának vastagsága egyetlen szénatom átmérőjének felel meg. Az emberi hajszálnál négy nagyságrenddel vékonyabbak. A többfalú szén nanocsövek átmérője 1–100 nm között változik.