Nagykecskés

A mai világban a Nagykecskés olyan téma lett, amely minden korosztály és hátterű ember számára nagyon fontos és érdekes. Hatása a társadalom különböző területein érezhető volt, a személyestől a globális szintig, vitákat, reflexiókat és jelentős változásokat generálva különböző területeken. Ahogy haladunk előre a 21. században, a Nagykecskés továbbra is olyan téma, amely érzelmeket, kihívásokat és lehetőségeket ébreszt, és arra kényszerít bennünket, hogy újragondoljuk tetteinket és döntéseinket. Ebben a cikkben a Nagykecskés különböző perspektíváit és dimenzióit vizsgáljuk meg, elemezzük fejlődését, hatását és lehetséges jövőbeli következményeit.

Nagykecskés
A 4102-es és a 49136-os út kereszteződése
A 4102-es és a 49136-os út kereszteződése
Egyéb elnevezés: Kecskéspuszta
Közigazgatás
TelepülésBalkány
Alapítás ideje1589
Irányítószám4233
Népesség
Teljes népesség40 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól7 km
Elhelyezkedése
Nagykecskés (Magyarország)
Nagykecskés
Nagykecskés
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′ 17″, k. h. 21° 51′ 22″47.771320°N 21.856250°EKoordináták: é. sz. 47° 46′ 17″, k. h. 21° 51′ 22″47.771320°N 21.856250°E
Nagykecskés weboldala

Nagykecskés Balkány város része, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járásban Nagykállótól 20 km.-re.

Fekvése

Balkánytól 7 km.-re, Abapusztától 2 km.-re Szakolytól 5 km.-re és Szitástanyától 1 km.-re található.

Története

Kecskés nevével először 1589-ben találkozhatunk a korabeli iratokban. Ekkor a szomszédos Szakoly falu birtokosa a Szakolyi család pereskedett a Guthy család tagjaival a Kecskés tisztája nevű határrész birtokjogáért. 1618-ban még az adózók között tartották számon: ekkor még egy és negyed porta után fizetett adót, de néhány évtized múltán már mint elnéptelenedett hely volt számontartva.

1720-ban a szomszédos Balkány lakói Szakoly lakosaival együtt területét részben szántóföldnek, részben legelőnek használták, a későbbiekben pedig már mint Balkány része, azzal együtt szerepelt. Az 1848-as jobbágyfelszabaduláskor már mint földesúri, majorság és puszta, birtokosai ekkor a Gencsy, a Jármy, a Guthy, a Jósa, és a Finta családok voltak.

A Balkány és Szakoly között fekvő település az 1900-as évek elején még Kecskéspusztaként volt ismert. Akkori tulajdonosa Gencsy Margit (Horváth Mihályné) volt.

Az itt álló szép kastélyt még Gencsy Ferenc (1768-1851) tábornok építette a 17. században. Az épület ebédlőjét még az 1900-as évek elején is azok a festmények díszítették, melyeket a tábornok Lyon városátol kapott érdemei elismeréseként.

Látnivalók

  • A 4102-es és a 49137-es út kereszteződésében található buszmegálló
    A 4102-es és a 49137-es út kereszteződésében található buszmegálló

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. január 1.) (Hozzáférés: 2014. október 23.)