NGC 1
A mai világban a NGC 1 olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a NGC 1 olyan téma, amely különböző területeken kíváncsiságot és vitát vált ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a NGC 1 különböző aspektusait és perspektíváit, elemezve annak fontosságát és következményeit a mai világban. Multidiszciplináris megközelítéssel a NGC 1 megértésének elmélyítésére törekszünk, olyan átfogó látásmódot kínálva, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy elmélyüljenek ebben a lenyűgöző témában, és bővítsék ismereteiket róla.
| NGC 1 galaxis | |
 | |
| Megfigyelési adatok | |
| Epocha | J2000.0 |
| Csillagkép | Pegazus |
| Rektaszcenzió | 00h 07m 15,8s[1] |
| Deklináció | +27° 42′ 29″ |
| Vöröseltolódás | 0,015160 +/- 0,000017[1] |
| Távolság | 190 millió fé, 74 130 000 pc |
| Típus | SA(s)cd |
| Más elnevezések | UGC 57, PGC 564, Holm 2A[1] |
Az NGC 1 egy spirálgalaxis a Pegazus csillagképben. Az első objektum, amely a New General Catalogue-ban szerepel.
Felfedezése
Az NGC 1-et 1861-ben fedezte fel Heinrich Louis d'Arrest.
Tudományos adatok
Az NGC 1 kisméretű galaxis a Tejútrendszertől 190 millió fényévre, a Pegazus csillagképben.
A galaxis 4545 km/s sebességgel távolodik tőlünk.
Források
- ↑ a b c NASA/IPAC Extragalactic Database. (Hozzáférés: 2008. február 29.)
További információk
- NGC/IC projekt weboldala
- Az NGC 1 a Google Sky-on
- NGC 1: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.
