A mai világban a Murciai nacionalizmus egyre aktuálisabb téma. A társadalomra gyakorolt hatásától a gazdaságra és a környezetre gyakorolt hatásig a Murciai nacionalizmus a szakértők és a polgárok fókuszpontjává vált. Annak érdekében, hogy jobban megértsük ezt a jelenséget és következményeit, döntő fontosságú, hogy több szempontból is megvizsgáljuk, és feltárjuk valódi hatókörét. Ebben a cikkben a Murciai nacionalizmus-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, átfogó áttekintést adva annak történetétől a lehetséges megoldásokig. Ezzel reméljük, hogy fényt derítünk a Murciai nacionalizmus-re, és elősegítjük a mai fontosságáról szóló tájékozott vitát.
A murciai nacionalizmus vagy murci nacionalizmus, murcianizmus egy olyan politikai ideológia, amely a délkelet-spanyolországi Murcia történelmi régió önálló nemzettudatát hivatott képviselni illetőleg kiformálni, továbbá célja Murcia függetlensége Spanyolországtól. Hivatkozásul kulturális, történelmi, sőt nyelvi indokokkal él.[1]
A murci nacionalizmus első képviselőjeként Antonio Gálvez Arce lépett fel még 1873-ban, aki kirobbantott egy spanyolellenes függetlenségi felkelést is Cartagenában (az ún. kantonális forradalmat).[2]
A nacionalisták mottója Murcia Libre, azaz Szabad Murcia. Ennek ellenére nem lehet semmilyen konkrét mozgalomról beszélni a régióban, mert a nacionalisták támogatottsága erősen szűkkörű és a lakosságban elsöprő dominanciával bír a Spanyolországhoz való tartozás érzése.
A 13. század közepétől létezett a Murciai Királyság, de ez sokkal inkább a Kasztíliai Királyság autonómiával rendelkező protektorátusa volt, semmint ténylegesen független állam.[3] A Murciai Királyság területe jóval nagyobb volt a mostani autonóm Murcia régiónál, ezért a murciai nacionalisták is erre a területre támasztanak igényt.[4] Hivatkozásuk szerint a régi Murciát egyszerűen csak szétdarabolták a szomszédos területek között.
A másik fő hivatkozásuk, hogy Murciában önálló nyelvet beszélnének, amely nem nyelvjárása a spanyolnak (a kasztíliai nyelvjáráson alapuló változatnak). A murciai nyelvjárás nyelvészetileg átmenet a kasztíliai spanyol, a valenciai katalán és az aragón nyelv között.[5] Minthogy a 14. század óta állandó kasztíliai hatás éri egészen napjainkig, a nyelvészek ezért spanyol nyelvjárásnak tekintik.
A murci nacionalisták veszélyeztetett nyelvnek tartják a murciait, amelyet szerintük eredeti formában a Carche hegyvidéken, Északkelet-Murciában beszélnek, így annak irodalmi nyelvi rangra történő emelését javasolják.[6] A Carchéban beszélt nyelvjárással kapcsolatban a nyelvészek álláspontja, hogy katalán nyelvjárásról vagyis annak valenciai változatához köthető nyelvjárásról van szó.[7]
Az 1978-as autonómia statútum óta számos párt lépett fel a murci nacionalizmus képviseletére, de egyik sem érte el a választásokon előírt küszöböt, így nem jutottak be a murciai autonóm parlamentbe.
A nacionalizmus jelképe egy saját zászló, amely részben a hagyományos murciai zászlón alapul. A négy sötétvörös alapú részt egy fehér kereszt választja el, a kereszt közepén egy kék csillag áll, mely az önállóság jelképe. A bal felső részben négy aranyszínű vár (utalás Murciára, mint határmenti régióra), a jobb alsó részben hét aranykorona (Murcia hét történelmi tartománya) látható. A másik két vörös rész üres.[8][9]
A murci nacionalisták július 12-ét tekintik nemzeti ünnepüknek; ezen a napon robbant ki a Gálvez vezette felkelés is Cartagenában.