A mai világban a Muratori-töredék nagyon fontos és vita tárgyává vált különböző területeken. A Muratori-töredék jelentősége az elmúlt években megnőtt, felkeltve a különböző szakterületek szakértőinek és szakembereinek érdeklődését. Mivel a Muratori-töredék továbbra is felkelti a figyelmet, kulcsfontosságú, hogy megértsük a társadalomra gyakorolt hatását, és feltárjuk, milyen lehetséges következményei lehetnek globális szinten. Ebben a cikkben elmélyülünk a Muratori-töredék jelentésében és fontosságában, elemezzük relevanciáját a különböző kontextusokban, és átfogó képet adunk a mai hatásáról.
Muratori-töredék | |
![]() | |
Muratori-töredék (részlet) | |
Szerző | nem ismert |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Muratori-töredék témájú médiaállományokat. |
A Muratori-töredék a milánói Ambrus püspökről elnevezett könyvtárban [1] talált, az Újszövetség könyveiről szóló legkorábbi ismert irat. Témája az Újszövetség könyveinek kanonizálása, egyfajta ismeretterjesztési céllal.
Ludovico Antonio Muratori a milánói Biblioteca Ambrosiana könyvtárában, egy kódex lapjai között találta meg. Majd 1740-ben nyomtatásban adta közre.[2] A lap latin nyelven íródott, valószínűsíthető, hogy görögből fordították. Az irat eredetije Kr. u. 150-170 körül íródott.
Az irat négy részben tárgyalja a biblia könyveit, illetve az Újszövetséget.[2] 26 könyvet konkrétan megnevez, míg két további evangéliumra utal.[3] A lista a 2. században használt, az egyház olvasásra ajánlott könyveit tartalmazza.[4]
Az irat egyértelműsíti, hogy azokat a mai álláspontokat,[6][7] melyek azt feltételezik, hogy több apokrif irat volt a kánonban, melyet csak később hagytak ki, a Muratori-töredék nem erősíti meg. Az irat azt erősíti, hogy már a 2. században kialakult az a kanonizáció, mely a mai alapja. János három levele, Jakab levele és A zsidókhoz írt levél nincs benne, a többi igen.