Munkácsy-céh

A mai világban a Munkácsy-céh olyan téma, amely különböző területeken sok ember figyelmét felkeltette. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a mai relevanciájáig a Munkácsy-céh sokak érdeklődési területévé vált. A technológiai fejlődéssel és a társadalmi dinamikában bekövetkezett változásokkal a Munkácsy-céh fejlődött és alkalmazkodott a modern világ igényeihez. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Munkácsy-céh-et és jelentését a jelenlegi kontextusban, valamint a témával kapcsolatos különböző szempontokat.

Vaszary János: Ciklámenek pohárban (1930-as évek)
Vaszary János: Tengerpart strandesernyőkkel (c. 1938)

A Munkácsy-céhet 1928-ban alapította Márk Lajos és dr. Lázár Béla Budapesten. Képzőművészeti és műgyűjtő társulatként működött. Nevét Munkácsy Mihályról kapta.

A Céh kiállításait a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban rendezték. 1929-ben, a II. kiállításon 300 képet és szobrot mutattak be, ami tekintélyes mennyiségnek számított az adott korban. A képeket szigorúan zsűrizték abból a célból, hogy biztosítsák: aki itt műtárgyat vásárol, nemcsak tetszetős alkotást vesz, hanem egyben jó befektetést is csinál.

A Munkácsy-céh műgyűjtői kötelezték magukat, hogy három éven át az aláírt összeg erejéig, vagy azon felül a Céh kiállításain vásárolnak műtárgyakat, s azokat műgyűjtő tagjaik közt kisorsolják. Valójában ez a kötelezvény a kortárs magyar művészet támogatását jelentette.

A Céh tagjainak törzshelye az Abbázia kávéház, majd a Japán kávéház volt.

A céh kiállításaiból

  • 1928 Munkácsy-céh I. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1929 Munkácsy-céh II. kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1932 Munkácsy-céh III. kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1934 Munkácsy-céh VI. kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest

Ismertebb tagjai

Jegyzetek

  • Művészeti lexikon. 2. köt. Budapest : Andor Győző, 1935. Munkácsy-céh lásd 154-155. p.
  • Művészeti lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967. Munkácsy-céh lásd 402. p.