Munkaerő-kölcsönzés

A munkaerő-kölcsönzés a legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási forma. Egy olyan háromoldalú, munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyben a munkaerő(a munkavállaló) egy kölcsönbeadó céggel munkaszerződést köt azzal a céllal, hogy egy vagy több harmadik félnél, a kölcsönvevő(k)nél végezzen munkát.

Tartalma

A kölcsönbeadó cég arra vállalkozik, hogy felkutatja a megfelelő munkavállalókat, akiket a kölcsönvevő foglalkoztatni szeretne, majd a kölcsönbeadó felveszi őket saját állományába, és a foglalkoztatásukhoz kapcsolódó összes adminisztratív és pénzügyi feladatot ellátja.

A munkavállaló a kölcsönbeadó céggel köt munkaszerződést, mely munkaszerződésnek kötelezően tartalmaznia kell azt a tényt, hogy a szerződés munkaerő-kölcsönzésre jött létre.

A munkavégzés a kölcsönvevő cégnél történik, így a kölcsönvevő cég feladata a munkaidő beosztása, a szakmai irányítás, a szabadság kiadása, a munkavégzés ellenőrzése, az egészségre ártalmatlan és biztonságos munkahely megteremtése, ugyanakkor a kölcsönbeadó cég felel a munkaszerződés jogszerű megkötéséért, a munkáltatói bejelentések és bevallások teljesítéséért, a bér megállapításáért, bérszámfejtéséért és kifizetéséért, valamint a levont adóelőleg és járulékok befizetéséért.

Szabályozása

 Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

A munkaerő-kölcsönzés fogalmát és alapvető szabályait 2001-ben vezette be A munka törvénykönyve (1992. évi XXII. tv.) XI. fejezete.[1] Itt került meghatározásra pontosan, hogy a klasszikus (tipikus) munkáltatói jogokat hogyan kell megosztania egymás között a kölcsönvevőnek és a kölcsönbeadónak, valamint itt határozták meg a forma atipikusságát, azaz azt, hogy miben tér el a hagyományos, kétszereplős munkaviszonytól.

Az eltérés legfontosabb elemei, hogy nem, illetve csak korlátozottan vonatkoznak a munkavállalóra a kölcsönvevőnél fennálló kollektív szerződés rendelkezései, eltérőek a munkaviszony megszüntetésének a szabályai (pl. egyszerűbb megszüntetési feltételek és rövidebb felmondási idő), valamint a munkaviszony első fél évében nem kötelező ugyanakkora bért fizetni a kölcsönzött munkavállalóknak, mint amennyit az azonos munkakörben a kölcsönvevő alkalmazásában álló munkavállaló kap. Fél év elteltével alapbér, műszakpótlék, túlóra, ügyelet és készenlét tekintetében meg kell egyeznie a Kölcsönzött munkatárs és a "saját" ugyanazon munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak a díjazásának. Minden, a cégnél adott egyéb juttatás megilleti a Kölcsönzött munkavállalót határozatlan idejű szerződés esetén egy év, határozott idejű munkaszerződés esetén két év folyamatos kölcsönzött munkaviszony után.

Azonosak ugyanakkor a munkaidőre, pihenőidőre, szabadság kiadására és a minimálbérre vonatkozó szabályok. Kölcsönbeadó cég ma Magyarországon csak olyan gazdálkodó szervezet lehet, aki eleget tett a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendeletben foglalt kötelezettségeinek. Ezek közül a legalapvetőbbek, hogy nyilvántartásba kell magát vétetnie a helyileg illetékes Munkaügyi Központban, amit a hatóság (leegyszerűsítve) akkor engedélyez, ha a vállalkozás rendelkezik megfelelő infrastruktúrával (iroda, telefon, informatikai eszközök), szakértelemmel (előírt végzettségű munkavállaló), pénzügyi háttérrel (kétmillió forint vagyoni biztosíték letétbe helyezése).

Alkalmazási területei

A kölcsönbevevők egyaránt alkalmazzák magasan képzett munkavállalók rövid időre (pl. átszervezésre, válságkezelésre, akár egy projektre) történő kölcsönzésére, és alacsonyabban képzett munkavállalók igénybevételével betanított jellegű feladatok ellátására (pl. dömpingmegrendeléseik kiszolgálására).

Jellemzően a foglalkoztatás időtartama néhány hét és fél év között mozog, de előfordul több évig tartó folyamatos kölcsönzés is. A pontos statisztikák elérhetőek az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján.

Alkalmazásának jellemző esetei

  • A vállalatnak nem áll annyi munkavállaló rendelkezésre, mint amennyire szüksége lenne
  • A termelés nem kiszámítható, gyakran változik
  • A vállalatnak nem áll rendelkezésre megfelelő HR osztály a szükséges munkaügyi adminisztrációhoz
  • A vállalat nem rendelkezik megfelelő kapacitással és idővel a szükséges létszám toborzásához, felvételéhez
  • A vállalat tulajdonosa nem engedi az állományi létszám növekedését (létszámstop)
  • A vállalatnak nincs kapacitása munkaerő területi átcsoportosítására, vidéki beszállítására, munkásszállás biztosítására.

Jegyzetek

  1. ↑ Kft, Wolters Kluwer Hungary: 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről – Törvények és országgyűlési határozatok (angol nyelven). mkogy.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2022. június 28.)

Források

További információk