A mai világban a Most lett a kenyér visszatérő és nagyon fontos témává vált különböző területeken. Relevanciája túlmutat a határokon, és felkeltette a szakértők, az akadémikusok és az egyszerű emberek figyelmét egyaránt. A Most lett a kenyér hatása észrevehető a társadalomban, a gazdaságban, a politikában és a kultúrában, jelentős hatást gyakorolva az emberek interakciójára és működésére a környezetükben. Ez a cikk a Most lett a kenyér jelenségének mélyreható elemzésére törekszik, feltárva annak több dimenzióját, és olyan átfogó perspektívát kínál, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük hatókörét, valamint a jelenre és a jövőre gyakorolt hatásait.
Most lett a kenyér | |
Műfaj | magyar egyházi népének |
Hangfaj | dúr |
A kotta hangneme | C dúr |
Sorok | A Av B Av |
Hangterjedelem | 5–8 1–8 2–5 1–8 |
Kadencia | 8 (1) 3 |
Szótagszám | 10 10 10 10 |
A Most lett a kenyér az Oltáriszentségről szóló egyházi ének. Dallama a Tárkányi–Zsasskovszky énektárból származik,[1] a szövege Kájoni János csíkcsobotfalvi kéziratából, Tárkányi Béla átdolgozásában.
Most lett a kenyér Krisztus testévé, |
Itt az Istenség az emberséggel |
Itt a test és vér felmutattatott, |
Ezt a számtalan vétek okozta, |
Immár szeretlek, édes Jézusom! |
Kérlek, Jézusom, segíts meg arra: |