Mixophyes schevilli

A Mixophyes schevilli olyan téma, amely sokak figyelmét felkeltette az évek során. A generációkon átívelő hatású Mixophyes schevilli számos területen vita, elemzés és elmélkedés tárgya volt. A Mixophyes schevilli eredetétől a mai relevanciájáig továbbra is lenyűgözi a szakértőket és a hobbit. Ebben a cikkben a Mixophyes schevilli-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a történelmi jelentőségétől a modern társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Részletes elemzéssel megpróbáljuk jobban megérteni, hogy a Mixophyes schevilli milyen hatással volt az életünkre.

Mixophyes schevilli
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Myobatrachidae
Nem: Mixophyes
Parker, 1940
Faj: M. schevilli
Tudományos név
Mixophyes schevilli
Loveridge, 1933
Szinonimák
  • Mixophyes fasciolatus schevilli Loveridge, 1933
  • Mixophyes schevilli — Straughan, 1968
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mixophyes schevilli témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mixophyes schevilli témájú kategóriát.

A Mixophyes schevilli a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a Myobatrachidae családba, azon belül a Mixophyes nembe tartozó faj.

Előfordulása

Ausztrália endemikus faja. Queensland államban 1000–1500 m-es tengerszint feletti magasságban elterülő esőerdőkben honos.[1] Elterjedési területe nem folytonos, megtalálható a Big Tablelanden, a Thornton Peaken és az Atherton Tablelanden.[2][3]

Nevének eredete

Nevét William Edward Schevill (1906–1994) tiszteletére kapta.[4]

Megjelenése

Nagytestű, akár a 9 cm testhosszúságot is elérő békafaj.[5] Háta sárgásbarna, rézbarna vagy sötétbarna, középen több sötétebb folt található, amelyek gyakran összefüggő csíkot alkotnak. Orrlyukától a szeme mögötti területig egy fekete csík húzódik, orra hegyén pedig egy fekete háromszög alakú folt található. Oldala halványsárga vagy krémszínű, apró sötétbarna foltokkal. A hasa fehér. Pupillája függőleges elhelyezkedésű, a szivárványhártya sötétbarna. A lábakon és a karokon sötét vízszintes sávok húzódnak, a combok hátsó része barna, több halványsárga vagy krémszínű folttal. Mellső lábainak ujjai között nincs úszóhártya, a hátsókon csaknem teljes úszóhártya van; ujjai végén nincsenek korongok.[5]

Életmódja

Sűrű növényzetű trópusi esőerdőkben, gyors folyású patakok közelében él. Általában a lehullott levelek között rejtőzik és vadászik.[6] Tavasztól nyárig eső után szaporodik. A petéket a nőstény lábával kilöki a vízből, így azok a patakmedrek melletti iszapos részeken és sziklafalakon tapadnak meg.[3] Az ebihalak a kikelés után a vízbe pottyannak. Hosszuk elérheti a 10,5 cm-t, sötétbarna vagy fekete színűek. Gyakran a víztestek alján maradnak, és legalább 12 hónapig tarthat, amíg békává fejlődnek.[5]

Természetvédelmi helyzete

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Populációja stabil, élőhelyének nagy része védett területre esik.[3]

Jegyzetek

  1. ↑ Alford, R., Cunningham, M., McDonald, K., Retallick, R., and Richards, S. (2008). Mixophyes schevilli. In: IUCN 2010. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2010.1. www.iucnredlist.org. Downloaded on 22 May 2010.
  2. ↑ Mahony, M., Donnellan, S. C., Richards, S. J., and McDonald, K. (2006). Species boundaries among barred river frogs, Mixophyes (Anura: Myobatrachidae) in north-eastern Australia, with descriptions of two new species. Zootaxa, 1228, 35-60.
  3. ↑ a b c AmphibiaWeb
  4. ↑ Loveridge, 1933 : Four new crinine frogs from Australia. Occasional Papers of the Boston Society of Natural History, vol.|8, p. 55-60 (eredeti publikáció).
  5. ↑ a b c FrogID, Australian Museum
  6. ↑ Atlas of Living Australia

Források