A Mitsubishi F–1 olyan téma, amely már évek óta felkelti az érdeklődést, hiszen rengeteg embert érint életük különböző területein. Jelentősége az egyének személyes, szakmai és társadalmi fejlődésére gyakorolt hatásában rejlik. Az idő múlásával számos tanulmányt és kutatást végeztek a Mitsubishi F–1 és következményeinek jobb megértése érdekében, ami különféle megközelítések és elméletek megalkotásához vezetett ezzel kapcsolatban. Ebben a cikkben a Mitsubishi F–1-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a történetétől és fejlődésétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról.
Mitsubishi F–1 | |
![]() | |
Egy Mitsubishi F–1 (1994) | |
Funkció | együléses légvédelmi vadász és támogató repülőgép |
Gyártó | Mitsubishi Heavy Industries, Fuji Heavy Industries |
Sorozatgyártás | 1975-1987 |
Gyártási darabszám | 77 db |
Fő üzemeltetők | ![]() |
Első felszállás | 1975. június 3. |
Szolgálatból kivonva | 2006 március |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mitsubishi F–1 témájú médiaállományokat. |
A Mitsubishi F–1 Japán második világháború utáni első önálló fejlesztésű és első hadrendbe állított vadászrepülőgépe. A Mitsubishi Heavy Industries és a Fuji Heavy Industries közösen fejlesztette ki, elsődlegesen a brit–francia SEPECAT Jaguar vadászbombázót szem előtt tartva. Az európai típustól azonban teljesen függetlenül tervezték, az abban alkalmazott Rolls–Royce Turbomeca Adour hajtóművet azonban licenc alapján sorozatban gyártották az F–1-hez.