Üdvözöljük a Mezey Barna-ről szóló cikkben, amely téma ma rendkívül fontos. A Mezey Barna egy releváns téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni, hogy megértsük következményeit és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Ebben a cikkben különböző perspektívákat és megközelítéseket fogunk megvizsgálni a Mezey Barna körül, elemezve annak relevanciáját a különböző kontextusokban és a társadalom különböző területein. A személyes életre gyakorolt hatásától a szakmai téren gyakorolt hatásáig a Mezey Barna olyan téma, amely továbbra is vitákat és vitákat generál, ezért ebben a cikkben ennek tanulmányozásába fogunk elmélyülni, hogy bővítsük ismereteinket és megértését.
Mezey Barna | |
Az ELTE rektora | |
Hivatali idő 2010. augusztus 1. – 2017. augusztus 1. | |
Előd | Hudecz Ferenc |
Utód | Borhy László |
Született | 1953. május 27. (71 éves) Debrecen |
Foglalkozás | jogtörténész, egyetemi tanár |
Iskolái |
|
Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezey Barna témájú médiaállományokat. |
Mezey Barna (Debrecen, 1953. május 27. –) magyar jogtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A magyar alkotmány- és jogtörténet jelentős tudósa. 2000 és 2008 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar dékánja, 2010. augusztus 1-jétől 2017 augusztusáig[1] az ELTE rektora. 2012. július 1-jétől 2014. június 20-ig a Magyar Rektori Konferencia elnöki funkcióját töltötte be, jelenleg ugyanazon Konferencia tiszteletbeli elnöke.[2]
Középiskolai tanulmányait Budapesten a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban végezte, ahol 1971-ben érettségizett. Előfelvételisként sorkatonai szolgálatot teljesített. Egyetemi tanulmányait 1972-ben kezdte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1977-ben szerzett jogi doktorátust. 1978 és 1980 között posztgraduális szociológiai tanulmányokat folytatott. Diplomájának megszerzése után az MTA munkatársa lett (1977-1983). 1983-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékén dolgozott, egyetemi adjunktusként, 1991-től egyetemi docensként, 2000-től egyetemi tanárként. 1993-tól a tanszékvezetői posztot is betölti.
1996-ban az Állam- és Jogtudományi Kar oktatási és tanulmányi dékánhelyettesévé választották, majd 2000-ben a Kar dékánja lett, ezt a tisztségét 2008-ig töltötte be. 2010. március 22-én az ELTE rektorává választották 2010. augusztus 1-jétől négy év időtartamra. 2012. július 1-jétől a Magyar Rektori Konferencia elnöke volt.
1991-ben védte meg kandidátusi disszertációját a Magyar polgári börtönügy kialakulása címmel, 2011-ben pedig akadémiai doktori értekezését. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott, 1999-ben habilitált. 2007−től a Magyar Jogászegylet Jogtörténeti Osztályának elnöke, 2008-tól a Magyar Börtönügyi Társaság elnöke, ezen kívül a Magyar Tudományos Akadémia nem akadémikus köztestületi tagok választott közgyűlési képviselője volt.
Kutatási területe a magyar alkotmány- és jogtörténet. Kutatásai során a Rákóczi-szabadságharc államának jogalkotási kérdéseivel, a magyarországi cigányság történetének jogtörténeti kérdéseivel, a magyar büntetés-végrehajtási jog történetével, a polgári börtönügy kialakulásával, az európai parlamentarizmus történetének kérdéseivel foglalkozott. Publikációit elsősorban magyar és német nyelven adja közre.