Mezeta

A mai világban a Mezeta nagyon érdekes és fontos téma. A Mezeta hosszú ideje lekötötte minden korosztály és társadalmi réteg figyelmét, vitákat, kutatásokat és mélyreható elemzéseket generálva különböző területeken. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása, akár a történelemben betöltött fontossága, akár bármilyen más ok miatt, a Mezeta-nek sikerült a jelenlegi diskurzus alapvető témájaként pozícionálnia magát. Ebben a cikkben a Mezeta-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak hatását, következményeit és mai relevanciáját.

Mezeta (Meseta Central)
Őszi tájkép
Őszi tájkép
Közigazgatás
autonóm közösség
  • Kasztília és León
  • Kasztília-La Mancha
  • Madrid
Legnagyobb településMadrid
Népesség
Teljes népességismeretlen
Madrid népessége3 416 771 fő (2024)[1] +/-
Földrajzi adatok
Fekvésefennsík
Terület210000 km²
Legalacsonyabban
fekvő pont		640
IdőzónaCET
Elhelyezkedése
Mezeta (Spanyolország)
Mezeta
Mezeta
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 41°, ny. h. 5°41.000000°N 5.000000°WKoordináták: é. sz. 41°, ny. h. 5°41.000000°N 5.000000°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezeta témájú médiaállományokat.

A Mezeta (spanyolul: Meseta Central) az Ibériai-félsziget központi fennsíkja, az Ibériai-hegységrendszer része. Területének nagy többsége Spanyolországban, egy kis hányada Portugáliában van.

Természetföldrajzi viszonyai

Északi határa a Kantábriai-hegyvidék, keleti a Katalóniai-hegység és az Ibériai-peremhegyvidék, déli a Sierra Morena — ez utóbbi csak délről, az Andalúziai-medence felől tűik hegységnek, a fennsík felől a domborzat emelkedése alig észlelhető. Nyugaton, nagyjából a két ország határvidékén lépcsős törésekkel süllyed az Atlanti-óceán felé. Ennek megfelelően folyói is nyugatnak, az óceán felé folynak.

Középen a nagyjából K–Ny futású Kasztíliai-választóhegység két részre osztja:

  • az Északi-Mezeta (Ó-Kasztília) valamivel magasabb (700–1000 m között); ez a Duero folyó fölső vízgyűjtője;
  • a Déli-Mezeta (Új-Kasztília) alacsonyabb (300–700 m között); a Tajo és a Guadiana fölső vízgyűjtője;

A sokáig alsó–középső szakasz jellegű folyók a fennsík pereméhez érve hirtelen felső szakasz jellegűvé válnak, és zuhatagok sorával ereszkedtek le e tengerparti síkságra. A helyzeti energiát kihasználó vízi erőműveknek köszönhetően ezek a folyórészek mára tavak (víztározók) sorozataivá alakultak.

Éghajlata

Éghajlata szélsőségesen kontinentális; a mediterrán jelleg dél felé erősödik. Az éves csapadék az északon 400–650 mm, délen még ennél is kevesebb. Megoszlása szélsőségesen egyenlőtlen nyári minimummal és őszi-téli maximummal. Eből adódóan szélsőségesen egyenlőtlen a folyók vízjárása is.

Növényzete, mezőgazdasága

A hegyes-dombos részek talajai az egykori erdőirtásoknak köszönhetően lepusztult, sovány váztalajok. A domboldalak kopárak, a növényzet gyér és szegényes. A folyók hordalékával feltöltött völgyekben virágzó mezőgazdaság alakult ki. Az ártereken többnyire vízigényes és ezért rendszerint öntözött zöldségféléket termesztenek, a legfelső teraszokon pedig többnyire gabonát — a szőlőt e kettő közé telepítik, bár egyes szőlők felkúsznak a domboldalakon is, „ahol a bor megfagy”. Ezeken az ültetvényeken általában kisebb hozamú, különleges fajtákat termesztenek. A szőlőtermesztésre használt teraszok talaja többnyire agyagos, a fölső teraszoké erősen meszes.[2] Az Északi Mezeta Spanyolország

A Déli Mezetában gyakoriak az olajfaültetvények.

Közigazgatása

Spanyolország fővárosa, Madrid a Déli Mezeta északi peremén, a Kasztíliai-választóhegység lábánál épült. Az Északi Mezeta Spanyolország Kasztília és León autonóm közössége; fővárosa Valladolid; a Déli Mezeta Madridon kívül még Kasztília-La Manchára terjed ki; ennek székhelye Toledo.

Jegyzetek

  1. ↑ Municipal Register of Spain of 2024
  2. ↑ Ribera del Duero. History and insights on this wine region

Források