Meniszkusz (fizika)
Napjainkban a Meniszkusz (fizika) olyan téma, amely nagy érdeklődést vált ki a társadalomban. A Meniszkusz (fizika) hosszú ideje vita és vita tárgya, amely ellentmondó véleményeket generált a szakértők és a nagyközönség körében. Ebben a cikkben elmélyülünk a Meniszkusz (fizika) témájában, feltárva annak különböző oldalait, és elemezve a jelenlegi kontextusban betöltött fontosságát. A történelem során a Meniszkusz (fizika) döntő szerepet játszott különböző területeken, befolyásolva azt, ahogyan az emberek érzékelik a körülöttük lévő világot. Ezért elengedhetetlen a Meniszkusz (fizika) alapos megértése, hogy megértsük mai hatását, és előre lássuk a jövőbeni fejlődését.
A meniszkusz szó eredete görög, mely félholdat jelent. Meniszkusz tapasztalható, ha egy folyadékot kémcsőbe töltünk és vizsgáljuk a folyadék felszínét. A folyadék felszíne nem lesz vízszintes, hanem vagy konkáv vagy konvex formában görbül, ezt hívják meniszkusznak.[1] Orvosi anatómiai jelentése holdalakú porc (meniscus), melyből a térdben kettő van (többesszáma: menisci).
Konvex meniszkusz tapasztalható, ha a folyadék molekulái között erősebb a kölcsönhatás (kohéziós erő), mint a folyadék részecskéi és a kémcső fala között (adhézió). Erre példa, ha üvegcsőbe higanyt töltünk. Fordítva, konkáv meniszkusz látható, ha erősebb az adhéziós hatás a kohéziósnál. Például ez tapasztalható, ha kémcsőbe vizet öntünk. Ha a folyadékot tartó eszköz elég szűk (kis átmérőjű), akkor a kapilláris jelenség is hat a folyadékra. Konkáv meniszkusznál felfelé húzza a folyadékot, konvex meniszkusznál pedig lefele nyomja. A meniszkuszt figyelembe kell venni, ha folyadékot mérünk egy kémcsőben, vagy ahhoz hasonló üvegcsőben.
Irodalom
- Holics László: Fizika összefoglaló. (hely nélkül): Typotex Elektronikus Kiadó Kft. 2010. 109–113. o. ISBN 9789632790800
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Moore, John W.; Stanitski, Conrad L.; Jurs, Peter C. Chemistry: The Molecular Science. Belmont, CA: Brooks/Cole, 2005. 290.