A mai cikkben a Meleg-hegy (Velencei-hegység)-ről fogunk beszélni. A Meleg-hegy (Velencei-hegység) olyan téma, amely sokak figyelmét felkeltette az elmúlt években, és fontos megérteni következményeit és következményeit. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Meleg-hegy (Velencei-hegység) az emberek széles köre számára érdekes és releváns témának bizonyult. Ebben a cikkben a Meleg-hegy (Velencei-hegység) különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, és megvitatjuk a mai világban betöltött fontosságát. Reméljük, hogy ez a cikk teljesebb megértést ad a Meleg-hegy (Velencei-hegység)-ről és annak hatásairól a valóságban.
Meleg-hegy | |
Magasság | 352 m |
Hely | Sukoró, Nadap |
Hegység | Velencei-hegység, Dunántúli-középhegység |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() |
352 méter magas Meleg-hegy a Velencei-tótól északra húzódó Velencei-hegység legmagasabb pontja.
A név a meleg melléknév és hegy főnév összetétele. Azzal magyarázható, hogy a hegy fő tömegét gránit alkotja, amely rossz hővezető, s forró nyári napokon a levegő lehűlése után még sokáig sugározza a felvett meleget. Metamorfizálódott gránitból és kvarcitból áll.[1]