A mai világban a Melasz (cukoripar) olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A modern társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi életben gyakorolt hatásokig a Melasz (cukoripar) a kortárs párbeszéd központi témájaként pozicionálta magát. A közvélemény figyelmének folyamatos növekedésével a Melasz (cukoripar) végtelen kérdéseket és vitákat váltott ki, és soha nem látott érdeklődést váltott ki a különböző vonatkozásaival kapcsolatos további ismeretek iránt. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Melasz (cukoripar) jelentőségét és hatását különböző területeken, átfogó áttekintést nyújtva, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy jobban megértsék ezt a jelenséget.
A melasz sűrű cukorszirup, a cukorrépa vagy cukornád cukorrá történő feldolgozásának mellékterméke.
A melasz minősége függ a cukornád vagy -répa minőségétől, a belőle kivont cukor mennyiségétől és a kivonás módszerétől. Az MSZ 20606-56 szabvány szerint a jelző nélküli „melasz” csak a cukorrépából származó melaszt jelenti, a más eredetűeket jelzővel kell ellátni például nádmelasz, finomítómelasz.[1]
A melasz szó már 1400 körül megjelent a nádcukorgyártás során keletkező különböző minőségű szörpök megnevezésére. A szó latin eredetű: a mel (méz) szóból képzett mellaceus (mézszerű) szóra vezethető vissza.[2]
A cukorrépánál a kristályosítás utolsó szakaszában centrifugálással leválasztott szörpöt hívják melasznak. A cukorrépa melasza kb. 50%-ban cukor,[3] főleg szacharóz, de tartalmaz glükózt és fruktózt is. A melasz cukortartalma függ a cukorrépa cukortartalmától, a gyártási veszteségtől, a sűrűlé és a melasz tisztasági hányadosától, azaz a cukor és a szárazanyag-tartalom arányától. Az átlagos összetételű melaszban a cukron kívül egyéb szárazanyagok is találhatóak: 6,78%-ban nitrogénmentes szerves anyagok (például invertcukor és raffinóz), 15,47%-ban nitrogéntartalmú szerves anyagok (például betain, aminosavak), illetve 9,75%-ban szervetlen anyagok (hamu).[4] Nagy viszkozitása miatt nehezen szállítható, és a benne levő cukor gazdaságosan nem termelhető ki.[5]
Ország | Melasztermelés 2010/11 ezer tonna |
Melasztermelés 2013/14 ezer tonna |
---|---|---|
Ausztria | 95 | 116 |
Belgium | 113 | 117 |
Csehország | 86 | 66 |
Dánia | 70 | 75 |
Egyesült Királyság | 100 | 98 |
Franciaország | n.a. | n.a. |
Finnország | 21 | 15 |
Görögország | 32 | 20 |
Hollandia | 182 | 180 |
Horvátország | 59 | 59 |
Lengyelország | 366 | 437 |
Litvánia | 21 | 29 |
Magyarország | 26 | 36 |
Németország | 768 | 807 |
Olaszország | n.a. | n.a. |
Portugália | n.a. | n.a. |
Spanyolország | 138 | 121 |
Svédország | 58 | 58 |
Szlovákia | 37 | 39 |
EU összesen | 2115[8] | 2272 |
A cukornád melasza fiatal, zöld cukornádból keletkezik, amelyet kén-dioxiddal kezelnek (ez tartósítja). Kén-dioxid-kezelés nélkül csak érett cukornádból lehet kivonni. A melasz (azaz tiszta cukornádszirup) készítéséhez a leszüretelt nádról letépkedik a leveleket, majd megfőzik a nádakat, hogy kiváljon a cukor. Ha csak egyszer főzik fel, édesebb melasz készül, mert kevesebb cukor válik ki. Ha másodszor is felfőzik, kesernyésebb lesz. Harmadszori kifőzésnél a szacharóz nagy része kiválik belőle, de még mindig nagy adagban tartalmaz cukrot.[9] A finomított cukorral ellentétben van benne többféle vitamin és ásványi anyag is, például kalcium, magnézium és vas, mégpedig annyi, hogy egy evőkanálnyi belőle fedezi a napi ásványianyag-szükséglet 20%-át.[10][11]
Leginkább a szesz- és élesztőiparban használatos alapanyagként.[12]
Takarmányozásra már a 19. század közepe óta használják száraz takarmányra öntve, hígított formában megitatva. A 20. század elejétől kezdve különböző keverékeket állítottak elő korpa, tőzeg, kukoricacsutka, kukoricaszár vagy szárított répaszelet felhasználásával.[13] Nagy szénhidráttartalma miatt – a szarvasmarhatápba bedolgozva – kedvezően hat a zsír- és tejképződésre. Karbamiddal, vitaminokkal dúsítható. Ízét az állatok szeretik, így szívesen fogyasztják, ami magasabb takarmányfelvételt eredményez. A granulált tápgyártás során, a tápok és pelletek energiatartalmának növelése mellett, kötőanyagként is használják. A melasz – ízesítő és ragacsos tulajdonsága miatt – a dercés tápokhoz is adagolható. A dercés tápok közül főleg a baromfitápokba adagolják.
Használatának előnye abból is fakad, hogy a különböző típusú és eltérő forrásból származó, eltérő halmazállapotú cukrokat különbözőképpen tudják hasznosítani a haszonállatok. A melasz alapú takarmánykiegészítők jellemzően folyékony halmazállapotúak, javítják a rostemésztést, a tápanyag- és szárazanyag felvételt.[14] Az ezek formájában bevitt cukrok 2-4 óra alatt teljesen lebontásra kerülnek. Fontos szerepet tölt be a kérődzők takarmányozásában, a bendőteljesítmény javítását célzó speciális termékekben is gyakran megtalálható.
A melaszból többféle folyékony takarmánykiegészítőt is előállítanak, melyeknek összefoglaló neve: MelaVite. Magas cukor- és szárazanyag-tartalmuk révén a kérődző állatok (legfőképp szarvasmarha) takarmányozásánál alkalmazzák őket, elsősorban a tej minőségének (a tejzsír- és a tejfehérje-tartalmának) javítása céljából.
A melasz, mint takarmány alapanyag megtalálható a Bizottság (2013. január 16.) a takarmány-alapanyagok jegyzékéről szóló 68/2013/EU rendeletében.[15] A Magyarországon elérhető termékek közös jellemzője, hogy megfelelnek a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól szóló, 44/2003. (IV. 26.) FVM rendeletben foglaltaknak. Ennek értelmében a melaszos takarmány melasz felhasználásával előállított, legalább 14%, szacharózban kifejezett összcukrot tartalmazó kiegészítő takarmány.[16]