Melasz (cukoripar)

A mai világban a Melasz (cukoripar) olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A modern társadalomra gyakorolt ​​hatásától a mindennapi életben gyakorolt ​​​​hatásokig a Melasz (cukoripar) a kortárs párbeszéd központi témájaként pozicionálta magát. A közvélemény figyelmének folyamatos növekedésével a Melasz (cukoripar) végtelen kérdéseket és vitákat váltott ki, és soha nem látott érdeklődést váltott ki a különböző vonatkozásaival kapcsolatos további ismeretek iránt. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Melasz (cukoripar) jelentőségét és hatását különböző területeken, átfogó áttekintést nyújtva, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy jobban megértsék ezt a jelenséget.

Háromszor felfőzött cukornádmelasz

A melasz sűrű cukorszirup, a cukorrépa vagy cukornád cukorrá történő feldolgozásának mellékterméke.

A melasz minősége függ a cukornád vagy -répa minőségétől, a belőle kivont cukor mennyiségétől és a kivonás módszerétől. Az MSZ 20606-56 szabvány szerint a jelző nélküli „melasz” csak a cukorrépából származó melaszt jelenti, a más eredetűeket jelzővel kell ellátni például nádmelasz, finomítómelasz.[1]

Nevének eredete

A melasz szó már 1400 körül megjelent a nádcukorgyártás során keletkező különböző minőségű szörpök megnevezésére. A szó latin eredetű: a mel (méz) szóból képzett mellaceus (mézszerű) szóra vezethető vissza.[2]

Melasz

A cukorrépánál a kristályosítás utolsó szakaszában centrifugálással leválasztott szörpöt hívják melasznak. A cukorrépa melasza kb. 50%-ban cukor,[3] főleg szacharóz, de tartalmaz glükózt és fruktózt is. A melasz cukortartalma függ a cukorrépa cukortartalmától, a gyártási veszteségtől, a sűrűlé és a melasz tisztasági hányadosától, azaz a cukor és a szárazanyag-tartalom arányától. Az átlagos összetételű melaszban a cukron kívül egyéb szárazanyagok is találhatóak: 6,78%-ban nitrogénmentes szerves anyagok (például invertcukor és raffinóz), 15,47%-ban nitrogéntartalmú szerves anyagok (például betain, aminosavak), illetve 9,75%-ban szervetlen anyagok (hamu).[4] Nagy viszkozitása miatt nehezen szállítható, és a benne levő cukor gazdaságosan nem termelhető ki.[5]

Melasztermelés az Európai Unióban, 2010/11-ben[6] és 2013/14-ben[7]
Ország Melasztermelés
2010/11
ezer tonna
Melasztermelés
2013/14
ezer tonna
Ausztria 95 116
Belgium 113 117
Csehország 86 66
Dánia 70 75
Egyesült Királyság 100 98
Franciaország n.a. n.a.
Finnország 21 15
Görögország 32 20
Hollandia 182 180
Horvátország 59 59
Lengyelország 366 437
Litvánia 21 29
Magyarország 26 36
Németország 768 807
Olaszország n.a. n.a.
Portugália n.a. n.a.
Spanyolország 138 121
Svédország 58 58
Szlovákia 37 39
EU összesen 2115[8] 2272

Nádmelasz

A cukornád melasza fiatal, zöld cukornádból keletkezik, amelyet kén-dioxiddal kezelnek (ez tartósítja). Kén-dioxid-kezelés nélkül csak érett cukornádból lehet kivonni. A melasz (azaz tiszta cukornádszirup) készítéséhez a leszüretelt nádról letépkedik a leveleket, majd megfőzik a nádakat, hogy kiváljon a cukor. Ha csak egyszer főzik fel, édesebb melasz készül, mert kevesebb cukor válik ki. Ha másodszor is felfőzik, kesernyésebb lesz. Harmadszori kifőzésnél a szacharóz nagy része kiválik belőle, de még mindig nagy adagban tartalmaz cukrot.[9] A finomított cukorral ellentétben van benne többféle vitamin és ásványi anyag is, például kalcium, magnézium és vas, mégpedig annyi, hogy egy evőkanálnyi belőle fedezi a napi ásványianyag-szükséglet 20%-át.[10][11]

Felhasználása

Leginkább a szesz- és élesztőiparban használatos alapanyagként.[12]

Felhasználása a takarmányozásban

Takarmányozásra már a 19. század közepe óta használják száraz takarmányra öntve, hígított formában megitatva. A 20. század elejétől kezdve különböző keverékeket állítottak elő korpa, tőzeg, kukoricacsutka, kukoricaszár vagy szárított répaszelet felhasználásával.[13] Nagy szénhidráttartalma miatt – a szarvasmarhatápba bedolgozva – kedvezően hat a zsír- és tejképződésre. Karbamiddal, vitaminokkal dúsítható. Ízét az állatok szeretik, így szívesen fogyasztják, ami magasabb takarmányfelvételt eredményez. A granulált tápgyártás során, a tápok és pelletek energiatartalmának növelése mellett, kötőanyagként is használják. A melasz – ízesítő és ragacsos tulajdonsága miatt – a dercés tápokhoz is adagolható. A dercés tápok közül főleg a baromfitápokba adagolják.

Használatának előnye abból is fakad, hogy a különböző típusú és eltérő forrásból származó, eltérő halmazállapotú cukrokat különbözőképpen tudják hasznosítani a haszonállatok. A melasz alapú takarmánykiegészítők jellemzően folyékony halmazállapotúak, javítják a rostemésztést, a tápanyag- és szárazanyag felvételt.[14] Az ezek formájában bevitt cukrok 2-4 óra alatt teljesen lebontásra kerülnek. Fontos szerepet tölt be a kérődzők takarmányozásában, a bendőteljesítmény javítását célzó speciális termékekben is gyakran megtalálható.

A melaszból többféle folyékony takarmánykiegészítőt is előállítanak, melyeknek összefoglaló neve: MelaVite. Magas cukor- és szárazanyag-tartalmuk révén a kérődző állatok (legfőképp szarvasmarha) takarmányozásánál alkalmazzák őket, elsősorban a tej minőségének (a tejzsír- és a tejfehérje-tartalmának) javítása céljából.

A melasz, mint takarmány alapanyag megtalálható a Bizottság (2013. január 16.) a takarmány-alapanyagok jegyzékéről szóló 68/2013/EU rendeletében.[15] A Magyarországon elérhető termékek közös jellemzője, hogy megfelelnek a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól szóló, 44/2003. (IV. 26.) FVM rendeletben foglaltaknak. Ennek értelmében a melaszos takarmány melasz felhasználásával előállított, legalább 14%, szacharózban kifejezett összcukrot tartalmazó kiegészítő takarmány.[16]

Jegyzetek

  1. Wertán Pál: Cukoripari zsebkönyv. Budapest: Műszaki. 1964. 718. oldal.
  2. A melasz. Szerk. Dr. Sólyom Lajos – Dr. Lásztity Radomir. Budapest: Műszaki – Mezőgazdasági. 1980. 12. oldal. ISBN 9631030571 és ISBN 9632301056
  3. Az unión kívüli államokkal folytatott kereskedelemben az EU a melasz szabványos minőségét 48%-osnak tekinti, lásd: az Európai Bizottság 951/2006/EK rendelete (2006. június 30.) a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, 27. cikk
  4. Nagy Józsefné: Szakágazati technológia: Cukoripar II. Budapest: Mezőgazdasági. 1978. 168–184. oldal.
  5. A melasz. Szerk. Dr. Sólyom Lajos – Dr. Lásztity Radomir. Budapest: Műszaki – Mezőgazdasági. 1980. 16. oldal. ISBN 9631030571 és ISBN 9632301056
  6. Sugar Economy Europe. Compiled and edited by Jürgen Bruhns, Oliver Baron, Karsten Maier. 58th edition. Berlin: Verlag Dr. Albert Bartens KG. 2012. 49. oldal. ISBN 9783870401399
  7. Sugar Economy Europe. Compiled and edited by Jürgen Bruhns, Oliver Baron, Karsten Maier. 61st edition. Berlin: Verlag Dr. Albert Bartens KG. 2015. 49. oldal. ISBN 9783870401573
  8. 2010/11-ben Horvátország nélkül
  9. Blackstrap Molasses In Depth Nutrient Analysis, Archiválva 2012. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben World's Healthiest Foods
  10. Nutrition Facts and Analysis for Blackstrap Molasses Archiválva 2007. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, NutritionData.com
  11. Blackstrap Molasses, Archiválva 2008. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben World's Healthiest Foods
  12. A melasz. Szerk. Dr. Sólyom Lajos – Dr. Lásztity Radomir. Budapest: Műszaki – Mezőgazdasági. 1980. 14. oldal. ISBN 9631030571 és ISBN 9632301056
  13. A melasz. Szerk. Dr. Sólyom Lajos – Dr. Lásztity Radomir. Budapest: Műszaki – Mezőgazdasági. 1980. 129. oldal. ISBN 9631030571 és ISBN 9632301056
  14. Effects of molasses-based liquid feed supplementation to a high-straw dry cow diet on feed intake, health, and performance of dairy cows across the transition period by C.D. Havekes, T.F. Duffield, A.J. Carpenter, T.J. DeVries. (Hozzáférés: 2021. január 20.)
  15. A BIZOTTSÁG 68/2013/EU RENDELETE a takarmány-alapanyagok jegyzékéről. (Hozzáférés: 2021. január 20.)
  16. 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól. (Hozzáférés: 2021. január 20.)

Források

  • Farkas J., 1977. Malomipari technológiák. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
  • Kónya K., 1999. Élelmiszeripari hulladékok gyűjtése, ártalmatlanítása, hasznosítása. Phare Program HU-94.05. Szarvas (jegyzet).
  • Szenes E-né, 1995. Környezetvédelem az élelmiszer-ipari kis- és középüzemekben. Integra-Projekt Kft, Budapest

Kapcsolódó szócikkek